Kettévágná Székelyföldet az új román javaslat
Maros megyét Kolozsvár alá sorolnák be, míg a magyar többségű Kovászna és Hargita Brassóval kerülne egy közigazgatási egységbe. Szlovákiában is hasonló, a magyarok számára hátrányos tervezet szivárgott ki nemrégiben.
Romániában jelenleg 41 megye van, a legújabb javaslat szerint – amelyet a román üzleti és tudományos szféra szorgalmaz – pedig ezekből mindössze 15 maradna. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra.
A szakemberek szerint a Bukaresttel kiegészülő 41 megye csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni. Bogdan Daniel Vișan, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni.
Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ugyanakkor megjegyezte, ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.
A politikus szerint az átrendezést a 2024-es parlamenti választások előtt nem fogják meglépni.
Az említett javaslat ugyan a mai Romániában található történelmi régiók határait tiszteletben tartja, azonban elsősorban az erdélyi megyéknél a kulturális, demográfiai és történelmi szempontokat kevésbé veszi figyelembe.
Erdély, a Partium, a Bánát, Havasalföld, Moldva, valamint Dobrudzsa határait jól kirajzolják az új közigazgatási egységek – bár Máramaros esetében lehet vitatkozni, amelyet hozzácsapnának a jelentősebb magyar kisebbséggel rendelkező Szatmárhoz és Biharhoz –, azonban az erdélyi megyék esetében már vegyes a kép.
Székelyföldet például kettévágná a javaslat. A 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vennék egy kalap alá.
Utóbbi azért különösen problémás, mert így nem hogy autonómia nem jönne létre, de még magyar többségű megye sem maradna Romániában.
Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, amennyiben viszont összevonnák őket Brassóval, abban az esetben Románia egyik, ha nem a legprosperálóbb megyéje jönne létre, amely viszont 54 százalékban román lenne, és csak 43 százalékban magyar.
vadhajtasok
