Először hallgatják meg Magyarországot a hetes cikk szerinti eljárásban a tagországok miniszterei.
„Európai vagyok, mert magyar vagyok. Ha nem lennék magyar, akkor európai sem tudnék lenni” – saját Twitter-oldala szerint ezzel az Orbán Viktor-idézettel a fejében készül a magyar kormány brüsszeli meghallgatására Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának hétfői ülésén vesz részt, ahol a Sargentini-jelentés elfogadása után először kerül sor a magyar kabinet hivatalos meghallgatására. A tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei arról várnak beszámolót, mit tett Magyarország azért, hogy betartsa az Európai Unió alapértékeit, Varga Judit pedig bemutatja a kormány álláspontját és a kérdésekre is válaszol. Hazánk egyébként írásban is megküldte reakcióját az Európai Parlament kritikáira, de a dokumentumot a Tanács nem hozta nyilvánosságra.
A jelenlegi állás szerint a meghallgatást sem közvetítik.
Attól sem kell tartani, hogy az ülésnek belátható időn belül következményei lesznek, hiszen a miniszterek az elhangzottak alapján egy későbbi alkalommal csak azt fogják megállapítani, hogy fennáll-e az alapértékek megsértésének veszélye. Ehhez a tagok négyötödének egyetértése szükséges. Ha igennel szavaznak, akkor egyelőre csak ajánlásokat tesznek az érintett tagállamnak. A folyamatnak ráadásul nincs határideje, ezért gyakorlatilag bármeddig elhúzódhat.
Kovács Zoltán államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott a meghallgatással kapcsolatban: az uniós tagállamok kormányaiban vannak bevándorláspárti erők, amelyek bosszút akarnak állni Magyarországon.
A hetes cikk szerinti eljárás megindításáról Judith Sargentini jelentése alapján tavaly szeptemberben szavaztak az Európai Parlament képviselői. Az azóta eltelt egy évben sem az osztrák, sem a román elnökség nem foglalkozott a témával, de az európai parlamenti választások és az új bizottság alakítása miatt sem jutott rá idő.
A meghallgatást most az Európai Unió soros elnökségét betöltő finnek kezdeményezték, akik már korábban elmondták, hogy a jogállamiság betartását tartják egyik fő célkitűzésüknek. A hétfői ülésen ezért arról a javaslatukról is szó lesz majd, hogy a demokratikus alapértékek betartásához kössék majd az uniós támogatások kifizetését. A magyar kormány az utóbbi időkben ezért többször is támadta a finn kormányt.
A jogállamiságot azonban nemcsak a finnek tartják fontosnak: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke korábban például arról beszélt, hogy létrehozna egy új mechanizmust, amely segítségével jobban számon lehetne kérni a tagállamokon a demokratikus alapértékeket.
Forrás: hvg