Volodimir Zelenszkij ismét személyesen találkozhat Donald Trump amerikai elnökkel a júliusi ankarai NATO-csúcson, miután Mark Rutte megerősítette az ukrán elnök meghívását a találkozóra. A csúcstalálkozó fontos diplomáciai lehetőség lehet Kijev számára, mivel Trump visszatérése óta látványosan háttérbe szorult Ukrajna NATO-tagságának kérdése és az amerikai támogatás politikai hangsúlyai is megváltoztak.
Megerősítette Mark Rutte NATO-főtitkár, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón – írta meg az Euronews. A meghívás politikailag azért különösen fontos, mert Donald Trump amerikai elnök hivatalba való visszatérése óta látványosan háttérbe szorult Ukrajna NATO-tagságának kérdése, és az USA vezetése egyre inkább a tagállamok védelmi kiadásainak növelésére helyezi a hangsúlyt.
A pénteki svédországi külügyminiszteri találkozót sokan az ankarai csúcs egyik előkészítő állomásának tekintették, ahol ráadásul már a Tisza-kormány miniszterelnök-helyettese Orbán Anita is részt vett.
A tavalyi hágai NATO-csúcson Zelenszkij részvétele jóval korlátozottabb volt az amerikai adminisztráció kérésére, és egyelőre most sem világos, hogy az ukrán elnök pontosan mely zárt tárgyalásokon vehet majd részt. Ez jelentős változás a 2024-es washingtoni NATO-csúcshoz képest, ahol Joe Biden elnöksége alatt az ukrán vezető kiemelt vendégnek számított, a szövetség pedig még „visszafordíthatatlannak” nevezte Ukrajna NATO-tagság felé vezető útját.
Rutte eddig híresen simulékony volt amíg Trumppal kellett egyeztetni, ami többek között segített az amerikai elnök Grönland elfoglalására tett megjegyzéseinek elsimítására is. Ha azonban az USA ismét arra kéri a NATO-vezetést, hogy szorítsa háttérbe Zelenszkijt, akkor akár kellemetlen szembesítés is történhet Ankarában.
Zelenszkij eközben az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel beszélt, ahol azt mondta,
az USA-nak már a hétvégén megváltozhat a véleménye az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjában.
A találkozón Marco Rubio amerikai külügyminiszter azonban közel sem erre fókuszált. Elsősorban azt kommunikálta, hogy Washington továbbra is nagyon elégedetlen amiatt, hogy a NATO-tagállamok többsége nem csatlakozott az Egyesült Államok és Izrael iráni hadműveleteihez. Trump az elmúlt hónapokban többször is nyilvánosan bírálta az európai országokat és Kanadát, amiért szerinte nem vállaltak szerepet az olajellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros biztosításában.
Az amerikai adminisztráció szerint Irán megpróbálhatja saját ellenőrzése alá vonni a stratégiai vízi útvonalat, sőt Marco Rubio arról is beszélt, hogy Teherán állítólag egyfajta „átjárási díjrendszert” próbálna kialakítani Omán bevonásával. Rubio ugyanakkor óvatos optimizmusról is beszélt az iráni konfliktus lezárását célzó tárgyalásokkal kapcsolatban, mivel elmondása szerint bizonyos kérdésekben már szűkültek az álláspontok közti különbségek.
A NATO-tagállamok és több partnerország – köztük Japán, Ausztrália és Dél-Korea – közben már arra készülnek, hogy a harcok lezárása után közös műveletet indítsanak a Hormuzi-szoros újranyitására és a nemzetközi kereskedelmi útvonalak biztonságának helyreállítására. Az ankarai NATO-csúcstalálkozón így egyszerre kerülhet fókuszba az ukrajnai háború, az iráni konfliktus és az európai védelmi kiadások kérdése is.