Újabb európai országok küldenék a fiataljaikat a halálba
Egyre nagyobb a világháborús pszichózis: a sor folytatódik, újabb európai országok soroznák be a fiataljaikat.
A sorozási tervekről egyelőre kevés részletet lehet tudni, egészen pontosan általában csak a tényét. Több ország is csendben akarja bevezetni. Korábban foglalkoztunk a német helyzettel, később a balti államokkal – valamennyien európai uniós és NATO-országok. Ami rémisztően veszélyessé teszi a sorozás puszta tényét.
A frissen NATO-taggá váló Svédország egyébként jelenleg 16 és 70 éves kor között minden állampolgárát – férfiakat és nőket egyaránt – regisztrálja. Ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben azt is meg kell adniuk, hajlandóak-e katonai szolgálatot is vállalni. Ezt követően igényeik és képességeik alapján beosztják őket mindenféle polgári és katonai feladatra. Ténylegesen aktív szolgálatba egyelőre kevesen kerülnek: az egyes évjáratok öt-tíz százaléka. A sorozáson kötelező részt venni, maga a katonaság – szintén egyelőre még – önkéntes. Svédország tavaly év végén döntött a polgári szolgálat újbóli bevezetéséről is – többek között a katasztrófavédelemnél lehet ezt letölteni. De bármikor szigorodhat a svéd törvény, erre több jel utal.
Franciaországban mérlegelik, hogy kötelezővé teszik a jelenlegi „könnyített katonai szolgálatot”. Az országban egyébként a parlament 1951-ben fogadta el a női állomány státusát szabályozó különleges törvényt. Az 1972. évi törvény, amely 1973-ban lépett hatályba, a férfiakéval azonos státust adott a nőknek. Az 1998. február 16-i határozat eltörölte a kvótákat, így még a kommandós alakulatokban is szolgálhatnak nők. Az 1999. november 10-i rendelet pedig meghatározta azokat a beosztásokat, amelyeket csak férfiak tölthetnek be.
Hollandiában és Romániában erősen fontolóra vették. Hollandiában a katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését. De a férfiak besorozása állandóan napirenden van.
Romániában állítólag a lakosság 44 százaléka értene egyet a kötelező sorkatonaság bevezetésével – derült ki az IRES közvélemény-kutató intézet március végén készített felmérésének eredményeiből. Az 1058 válaszadó megkérdezésével végzett felmérés – amelyet Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóján készített az intézet – arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek nagy hányada, 72 százaléka vélekedik úgy, hogy Romániának az eddiginél többet kellene költenie az ország védelmére. A megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt, hogy egy esetleges háborús helyzet esetén önkéntesként vagy tartalékosként bevonulna a hadseregbe – idézte a felmérést az Erdélyi Krónika. A román kormány többször beszélt arról, hogy a sorkötelezettség hamarosan valóság lesz.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök még idén februárban arról beszélt, hogy támogatja az adminisztratív katonai összeírás bevezetésének lehetőségét, hogy az állam áttekintést kaphasson arról, hogy kikre számíthat a haza védelmében, de azt is hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot is visszaállítanák.
Forrás: origo
