Döntött a NATO, egy újabb hidegháború közeleg?
Olaf Scholz és Joe Biden amerikai elnök a legutóbbi NATO-csúcson megállapodtak abban, hogy kiterjedt nukleáris amerikai fegyverrendszereket állomásoztatnak Németországban.
Miközben a világ feszülten várta, hogy Joe Biden amerikai elnök újabb dadogós beszédet mondjon a NATO-csúcson, a csúcstalálkozó tényleges drámai döntése teljesen háttérbe szorult – reagált az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) arra, hogy több mint harminc év után az USA ismét nukleáris robbanófejjel felszerelt cirkálórakétákat telepít Németországba.
Az FPÖ felidézte, hogy az európai parlamenti választási kampányban Olaf Scholz német kancellár még a béke embereként tüntette fel magát és a szociáldemokratákat, mindeközben engedélyt adott Ukrajnának, hogy oroszországi célpontokat támadhassanak a német fegyverekkel.
A legutóbbi washingtoni NATO-csúcson pedig nukleáris robbanófejekkel felszerelt Tomahawk cirkálórakétákat hozott Európába.
A NATO tehát megismétli 1979-es „kettős döntését”, amely 198 új, nukleáris robbanófejjel felszerelt Pershing II közepes hatótávolságú rakéta és 464 „Gryphon” cirkálórakéta telepítéséről rendelkezett. A NATO akkoriban Európa-szerte tiltakozási hullámot indított el, amelyből Németországban létrejött a „békemozgalom”, amelyből aztán a Zöld Párt is kivált. Ugyanaz a párt, amely jelenleg mindent megtesz az ukrajnai háború fenntartásáért.
Scholz és Joe Biden amerikai elnök megállapodtak abban, hogy kiterjedt amerikai fegyverrendszereket állomásoztatnak Németországban,
mondván, hogy fel kell készülni az orosz fenyegetettségre. Azonban erre utaló jeleket még Wolfgang Ischinger, a két párt koalíciójának biztonságpolitikai tanácsadója sem tudott eddig azonosítani. Semmi olyan jelet nem tudott azonosítani Oroszországban, amelyek az ukrajnai háború NATO-területre való kiterjesztésére utalnának. Moszkva azonnal reagált a provokációra, bejelentve, hogy a NATO-tagországok fővárosai ismét céladatként szerepelnek majd az orosz atomrakéták céladatai között.
Kína is ellenség lett
A csúcstalálkozón a NATO-államok az USA sürgetésére Kínát, a katonai értelemben talán legerősebb országot is ellenséggé nyilvánították. Az európaiak rovására Oroszországgal politikai és gazdasági kapcsolatait bővítő Kína elítélése ugyanis többé-kevésbé lehetőség az USA számára, hogy még több szankciót vezessen be Kína ellen, és kiterjessze a gazdasági háborút az európaiak rovására – írja a Magyar Nemzet.
A kedden újjáalakult Európai Parlament egyik első állásfoglalása Ukrajna határozott támogatása
– bírálta az FPÖ EP-képviselője, Petra Steger az uniós parlament bejelentését. „A legrosszabb propagandastílusban azt állítják, hogy minden politikai csoport és minden leendő EP-képviselő a háborúskodás mögött áll. Pedig feltehetően csak azok a frakciók, amelyek Ursula von der Leyen horror-elnökségének meghosszabbítása mellett is szavazni fognak az EU Bizottság élén” – mondta felháborodva Steger.
Forrás: origo
