Brüsszel újabb területen korlátozná a tagállamok szuverenitását
Komoly veszélyre figyelmeztetnek az ökológiai gazdaságok, szerintük Brüsszel új GMO szabályozása komoly veszélybe sodorja az ágazatot és nem hagy választási lehetőséget a fogyasztóknak annak eldöntésére, hogy maguk döntsék el, akarnak-e génmódosított élelmiszert fogyasztani. Az Európai Bizottság kivenné a GMO-k engedélyezésére vonatkozó döntést a tagállamok kezéből.
Veszélybe sodorhatja a bioélelmiszerek piacát Brüsszel új GMO-szabályozása azzal, hogy az új géntechnológiákkal (NGT-k) létrehozott fajok egy része kikerülne a szabályozás alól – állítja nyílt állásfoglalásában az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe).
Az Európai Bizottság várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra a génmódosított organizmusok új szabályozására tett javaslatát, amelyre azért van szükség, mert a jelenlegi GMO szabályok korábbiak, mint az olyan új technológiák, mint például a génszerkesztésként ismert CRISPR/Cas9 módszer, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását.
Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, ennek megváltoztatására – hívta fel a figyelmet az IFOAM. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszerellátása.
A biogazdálkodók érdekképviselete szerint az NGT-k kivonása a GMO szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás elleni harchoz, sem pedig az élelmiszerbiztonság megerősítéséhez nem mutatnak fel érdemi előnyöket.
Az NGT-k mentesítése a GMO szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződésektől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét. Az IFOAM ezért azt javasolja, hogy
az agrárminiszterek és az Európai Parlament tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek.
Kiemelték, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell maradnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás garantálni tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről.
A hagyományos európai nemesítésben, hogyha megjelenik egy fajtaoltalommal rendelkező fajta a piacon, akkor a nemesítőnek jogában áll azt felhasználni saját nemesítése során. Ha megfelelő mértékű előrehaladást ér el a nemesítés végzője, akkor az általa nemesített növény új fajtaként bejegyezhető, és az új fajta nemesítőjének semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs a korábbi fajta tulajdonosával szemben.
Az NGT-k kapcsán a nemesítők ezen joga nem érvényesíthető ilyen egyszerűen, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták nemcsak fajtaoltalommal, de szabadalommal is védettek. Ráadásul az új NGT szabályozás nemcsak az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmaztatását tenné lehetővé, hanem az egyes fajtatulajdonságokét is.
Az NGT-ket támogató szervezetek és a tudomány gyakran hivatkozik arra, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését az európai agráriumban.
Ha azonban jobban megvizsgáljuk, hogy milyen tulajdonságok elérése érdekében folynak jelenleg a kísérletek, és mely fajták kerülnek forgalomba a világon, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés azoknak az NGT fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ adnak és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszerbiztonsághoz vezetnének.
A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon a szélsőséges időjárásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT fajták – a korábbi GMO-kra is jellemző módon – inkább a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak, vagy speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint például a magas gamma-aminovajsav tartalmú paradicsom vagy magas olajtartalmú szója előállítására.
Az NGT-khez kötődő szabadalmak száma a CRISPR/Cas9 megjelenésével együtt ugrásszerűen megemelkedett, ami megbéníthatja a hagyományos európai nemesítési rendszert és a vetőmag ágazat további monopolizációját erősíti. Egy szabadalmak uralta környezetben a nemesítés eddigi európai gyakorlata ellehetetlenül, és ez elsősorban a kis és közepes nemesítő és vetőmag előállító cégekre hat kedvezőtlenül, legyenek azok konvencionális vagy öko nemesítéssel foglalkozók – véli az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMNi).
Drexler Dóra, az ÖMNi ügyvezetője, az IFOAM alelnöke hangsúlyozta: „Ugyanúgy, mint az elsőgenerációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a minden problémára gyógyírt jelentő új technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Mindeközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látunk.
Az új géntechnológiák a kutatás terén kétségtelenül érdekesek, ám ha szabad utat kapnak az üzleti szférába, ezáltal pedig az élelmiszertermelésbe, akkor olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő alapossággal.
Az öko ágazat etikai okokból, valamint a beláthatatlan kockázatok miatt elutasító mind a régi és mind az új géntechnológiákkal szemben.”
A jelenlegi GMO szabályozás lehetővé teszi, hogy az Európai Unió teljes területén forgalmazható és termeszthető génmódosított vetőmagokat a tagállamok tiltsák. A kiszivárgott uniós tervezetben ugyanakkor külön kiemelték a jogalkotók, hogy az NGT-ket nem lehetne tagállami szinten tiltani.
Ez ellentmondásos helyzetet teremtene, mivel Magyarország az alaptörvényben tiltja a génmódosított növények termesztését.
Szintén komoly aggályokat fogalmaztak meg a kritikusok a címkézésre és a nyomonkövethetőségre vonatkozóan, mivel a GMO-knak nem minősített NGT-összetevőket nem kellene feltüntetni a termékeken.
Ez pedig nem csak a bioélelmiszerek piacán hozna versenyhátrányt, hanem a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos elvi követelményeknek is ellentmondana, nem utolsó sorban a hagyományos technológiákat is kiszorítaná idővel a piacról.
napi.hu
