Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta a román külügyminiszter
Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta mind a román, mind az ukrán külügyminiszter pénteken Bukarestben, de közös sajtóértekezletükön kitérő választ adtak arra az újságírói kérdésre, hogy kap-e Kijev fegyvereket és katonai felszereléseket a bukaresti kormánytól.
Bogdan Aurescu Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit, elítélte Oroszország “illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.
Elmondta: a román állampolgárok és civil szervezetek példás szolidaritással fogadták az országba érkezett több, mint 800 ezer ukrán menekültet. A Romániában maradtak ellátására Bukarest eddig 63 millió eurót költött, 1600 ukrán gyermek már beiratkozott a romániai iskolákba, több mint kétezer ukrán felnőtt pedig munkát vállalt. Románia több ízben, mintegy hétmillió euró értékben küldött humanitárius segítséget Ukrajnának, a Suceaván kialakított humanitárius logisztikai központ pedig sok más ország segélyszállítmányának célbajuttatását is megszervezte – sorolta Aurescu.
“Ukrajnának győznie kell ebben a háborúban és meggyőződésem, hogy győzni fog” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és fekete-tengeri országok “végső harca”, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük. Az ukrán külügyminiszter szerint új útvonalakat kell keresni az ukrán gabonakivitelre, miután Oroszország elvágta a Fekete-tengeri kijáratokat, ebben a vonatkozásban pedig nemcsak Románia Fekete-tengeri kapuja, a konstancai kikötő értékelődik fel, hanem a Duna is “újjászülethet” a folyami áruszállítás európai útvonalaként.
Kulebát Nicolae Ciuca román miniszterelnök is fogadta Bukarestben, és Vasile Dincu román védelmi miniszterrel is tárgyalt. Román partnerével, Bogdan Aurescuval folytatott tárgyalásait követően, a bukaresti média elsősorban azt akarta megtudni Kulebától, hogy a humanitárius segítségen és menekültek befogadásán kívül küldött-e, vagy ígért-e Románia katonai segítséget is Ukrajnának.
Az ukrán külügyminiszter megerősítette: a többi NATO-és EU-s országhoz hasonlóan román tárgyalópartnereit is tájékoztatta arról, mire van szüksége Ukrajnának. A bukaresti válasz részletezésétől elzárkózott, de méltányolta Románia “konstruktív”, Ukrajnát következetesen támogató, “őszinte, nyitott, és baráti” hozzáállását, ugyanakkor bírálta azokat a “képmutató” országokat, amelyeknek módjukban állna fegyverrel segíteni, de ezt azért nem teszik meg, hogy ne rontsák el viszonyukat Oroszországgal.
“A fegyverek, a pénzhez hasonlóan, szeretik a csendet. Nem mondhatjuk el, hogy mit kapunk és honnan, kivéve ha az adományt nyilvánosan is bejelentik. Csak ismételni tudom: Románia nagyon okos politikát folytatott már február 24-től kezdődően, a többit az önök értelmezésére bízom” – jelentette ki Kuleba.
Az esetleges fegyver-szállítmányokról a román külügyminiszter csak annyit mondott: a helyzet folyamatosan változik és nem lenne jó erről sokat beszélni a nyilvánosság előtt.
Az ukrán-román külügyminiszteri egyeztetésen a korábban vita tárgyát képező kisebbségi kérdés is felmerült. Kuleba elismeréssel beszélt az országa területén élő román kisebbségről, amely szerinte elválaszthatatlan része a román kultúrának, ugyanakkor részt vállal szülőföldje, Ukrajna védelmében. Aurescu úgy értékelte: már az utóbbi két évben is történtek előrelépések az ukrajnai román közösség identitásának védelmét illetően, és kifejezte meggyőződését, hogy a háború után, az újjáépítés éveiben, a kétoldalú kapcsolatok vitás kérdéseit is rendezni tudják.
nif
