A kijevi kormány előremozdítja a “globális békecsúcs” ötletét – közölte csütörtökön Vaszilij Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete. Az eseményt február 24-én tartják az ENSZ New York-i székhelyén – mondta Bodnar az Anadolu hírügynökségnek. Bár Oroszország azt közölte, hogy nyitott a tárgyalásokra, nincs jele annak, hogy meghívást kapna.
Az eseményt először a múlt hónapban javasolta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki szerint az a Volodimir Zelenszkij elnök által felvázolt 10 pontos “béketerv” alapján történne, és egybe kellene esnie az ukrajnai orosz katonai művelet kezdetének évfordulójával.
Antonio Gutteres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy kész közvetíteni a tárgyalásokon, de csak akkor, ha minden fél beleegyezik.
Ukrajna azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszországnak előzetesen teljesítenie kell a feltételeit – többek között teljes visszavonulást a Kijev által követelt határokig, jóvátételeket kell fizetnie, és alá kell vetnie magát a háborús bűnökkel foglalkozó bíróságoknak. Bodnar csütörtökön megismételte ezeket a feltételeket, hozzátéve, hogy Ukrajna “felszabadító és függetlenségi háborút vív”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, de Kijev az, amelyik nem hajlandó tárgyalni. Ami az előfeltételeket illeti, a legkevesebb, amit Kijevnek meg kell tennie, hogy “elismeri a valóságot a helyszínen”, beleértve Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiók új státuszát Oroszország részeként – közölte a Kreml.
Szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője emlékeztette az újságírókat, hogy Kijev nyugati támogatóinak nem áll szándékában tárgyalni Moszkvával.
“A JELENLEGI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, AMIKOR A NYUGATIAK LÁTHATÓAN NEM HAJLANAK ARRA, HOGY KIJEVNEK BÁRMILYEN RUGALMASSÁGOT ENGEDJENEK A KÉRDÉSBEN, NEM MONDHATJUK, HOGY JELENLEG VAN [TÁRGYALÁSI] LEHETŐSÉG” – MONDTA.
Moszkva és Kijev között volt némi diplomáciai egyeztetés. A két ország emberi jogi biztosa a héten Ankarában találkozott egy nemzetközi konferencia keretében. Törökország emellett segített tárgyalásokat folytatni egy megállapodásról az ukrán gabona exportjáról egy biztonságos fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül.
A tavaly márciusban Isztambulban tartott tényleges béketárgyalások azonban meghiúsultak, miután a Nyugat az ukrán média szerint közölte Kijevvel, hogy a konfliktus folytatását szeretné.
Az isztambuli példa “világosan mutatja, hogy rácsaptak a kezükre, és azt mondták nekik: ‘Túl korai, nem merítettétek ki Oroszországot addig a pontig, amit mi, amerikaiak elégségesnek tartunk’” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy múlt havi interjúban.
vadhajtasok