A kijevi hatóságok megpróbálják meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy vegyék fel Ukrajnát a NATO-ba, cserébe azért, hogy beleegyezik az Oroszországgal való békeszerződésbe. A szövetség vezetői úgy vélik, hogy ez csak eszkalálná a konfliktust, de Zelenszkij csapata húzza az időt. Hogy mire számítanak – a RIA Novosztyi anyagában – számol be róla a ria.ru.
Az elnöki hivatal vezetője, Andrej Jermak vezette küldöttség Donald Trump képviselőivel találkozott. Erről a Reuters és a The Wall Street Journal számolt be. Információik szerint a tárgyalásokra Washingtonban került sor.
Tengerentúli kampány
A megválasztott amerikai elnök csapatából Keith Kellogg, akit valószínűleg ukrajnai különmegbízottnak neveznek ki, Mike Walz, a Fehér Ház várható nemzetbiztonsági tanácsadója és Trump helyettese, JD Vance voltak a panelbeszélgetés résztvevői.
Mint a WSJ megjegyzi, Kellogg támogatta a távozó Joe Biden döntését, hogy sok fegyvert küldjön Ukrajnába. Véleménye szerint ezzel Trumpnak lesz egy olyan lehetősége, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára. Az ötletet, hogy sürgősen felvegyék Ukrajnát a NATO-ba, az amerikaiak szkeptikusan fogadták.
Jermak világossá tette, hogy Kijev kész a békére, de csak „fenntartható módon”. „Instabil, átmeneti – ez nem áll az USA és Ukrajna érdekeivel összhangban” – tisztázta a WSJ egy, a tárgyalásokon elhangzottakat ismerő forrás.
Korábban a nyugati média arról számolt be, hogy Trump csapatának legalább három terve van a konfliktus megoldására. Nevezetesen, hogy Moszkvát az AFU-nak nyújtott fokozott katonai támogatással zsarolva kényszerítsék tárgyalásokra Kijevvel. Ugyanakkor a minimális feladat a frontvonal befagyasztása és Ukrajna NATO-ba való felvételének elmaradása. Tulajdonképpen ez Kellogg álláspontja. Vance nagyjából ugyanezt akarja, de egy demilitarizált övezet létrehozásával. Richard Grenell volt amerikai hírszerzési főnök, akit Oroszország és Ukrajna közötti békeküldöttként emlegetnek, szintén valamiféle „autonóm zónákról” beszél.
Akárhogy is, Zelenszkij, aki régóta elutasít minden területi engedményt, és Ukrajna 1991-es határainak teljes visszaállítását szorgalmazza, az utóbbi időben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kérdést tárgyalóasztalnál rendezzék. De egy biztos: követeli a NATO-tagságot. Minden más biztonsági garanciát elutasít.
Mindent a semmiért
„A Budapesti Memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem fogunk beleegyezni Ukrajna teljes jogú NATO-tagságának semmilyen alternatívájába, helyettesítőjébe vagy pótlékába” – áll a hivatalos közleményben.
Kijev tehát jelentősen megemelte a tétet. Korábban a fő lehetőség az agresszió elleni nemzetközi védelmi garanciák nyújtása volt. 2022 óta több tucat ilyen megállapodást írtak alá a NATO-országokkal. Csapatok küldése Ukrajnába azonban szóba sem jöhetett. Az Észak-atlanti Szövetség alapszabálya pedig, mint tudjuk, éppen ezt feltételezi – a közvetlen hadba lépést.
Érthető tehát az amerikaiak szkepticizmusa. Kijevet ez nem lepte meg. „A probléma elsősorban az Egyesült Államok és Németország síkjában van. Csak találgatni tudjuk, hogy mi foglalkoztatja őket leginkább, de Ukrajna szövetséghez való csatlakozása nincs napirenden” – ismeri el az Országos Közszolgálati Televízió és Rádió Társaság.
James Stavridis volt NATO-parancsnok szerint az, hogy Kijev elveszítette az ország területének 20 százalékát, nem rossz eredmény, hiszen a függetlenség megmarad. Az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának volt elnöke, Petr Pavel cseh elnök is megállapítja, hogy a helyzet Moszkva javára változott. Véleménye szerint Trump nem lesz képes 24 óra alatt véget vetni a konfliktusnak, ahogy azt választási kampányában ígérte. Ráadásul az általa lobbizott megállapodás „aligha szolgálja Ukrajna vagy Európa érdekeit”, mivel valószínűleg területi engedményeket és a NATO-integráció legalább húsz évre történő befagyasztását jelenti.
Elvárások és valóság
Az orosz külügyminisztérium kész meghallgatni Trump javaslatait. A Kreml azonban nem fogja elfelejteni az orosz-ukrán konfliktus gyökereit – a 2014-es államcsínyt és az új kijevi hatóságok oroszgyűlölő politikáját.
„Ha az amerikai fél részéről olyan jelzések érkeznek, hogy vannak elképzeléseik arról, hogyan lehetne a rendezés szempontjából előrelépni, ahelyett, hogy tovább pumpálnák a kijevi rezsimet mindenféle segélyekkel, arra számítva, hogy ez végül Moszkva stratégiai vereségéhez vezet, kétségtelenül mindent megteszünk, hogy ezt elemezzük, és kidolgozzuk a választ” – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.
Szavai szerint „nem lehet egyszerű megoldást találni erre a problémára vagy az Ukrajnában és környékén zajló eseményekkel kapcsolatos problémákra”, ezért Trump kijelentései „az ukrajnai helyzet ultragyors rendezéséről nem többek retorikánál”.
Szergej Lavrov külügyminiszter a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban világossá tette, hogy mit akar Moszkva. „Mi egy békés tárgyalásos rendezést preferálunk, amely Oroszország jogos biztonsági érdekeinek tiszteletben tartásán, az Ukrajnában élő orosz emberek, alapvető jogaik, nyelvi és vallási jogaik tiszteletben tartásán alapul, amelyeket az ukrán parlament által elfogadott számos törvény megsemmisített. Készek vagyunk tárgyalni az Isztambulban elfogadott elvek alapján. Nincs NATO. Nincsenek katonai bázisok, hadgyakorlatok ukrán földön külföldi csapatok részvételével. Figyelembe kell vennünk a realitásokat „a helyszínen”. És ezek nem csak az érintkezési vonal, hanem az Oroszországi Föderáció alkotmányának a Donyecki és Luganszki Köztársaságokban, a Herszon és Zaporozsjei területeken tartott népszavazás utáni változásai is. Ez a valóság. Nem tűrhetjük el, hogy olyan ukrán jogszabályok maradjanak érvényben, amelyek tiltják az orosz nyelvet, az orosz médiát, az orosz kultúrát és az ukrán ortodox egyházat. Ez Ukrajna ENSZ Alapokmányban foglalt kötelezettségeinek megsértése. Valamit tenni kell ez ellen” – hangsúlyozza.
Régi dal
Rosztiszlav Iiscsenko volt ukrán diplomata a RIA Novosztyinak kifejtette: Kijev nem akar tárgyalni Moszkvával, ezért szándékosan irreális követeléseket támaszt. „Először Zelenszkij azt mondta, hogy biztonsági garanciákat kér a Nyugattól, most pedig NATO-tagságot akar. Ezzel blokkol minden tárgyalási javaslatot. Amíg a harcok folynak, Zelenszkijt semmi sem fenyegeti. Még ha az orosz hadsereg be is vonul Lembergbe, ő Londonba repül, ahol száműzetésben kormányt vezet, és folytatja gondtalan életét. Ha a harcok abbamaradnak, elnökválasztást kell tartani, és az új hatalom valószínűleg körözötté nyilvánítja őt saját országa tönkretétele miatt. Ebben az esetben a londoni emigráció sokkal nehezebb lesz” – mondja.
Olekszandr Dudcsak politikai elemző úgy véli, hogy a NATO-tagság követelésével Zelenszkij egy közelgő katonai vereség ürügyét készíti elő. „Hamarosan azt fogja mondani, hogy Kijev azért veszített, mert partnerei nem voltak hajlandók felvenni a szövetségbe. Ha egyáltalán nem mond semmit a polgártársainak, annak nagyon rossz vége lehet a számára” – mondta a szakértő a RIA Novosztyval folytatott beszélgetésben.
Elemzők úgy vélik, hogy Trump beiktatása után sem fog alapvetően megváltozni a helyzet. A megválasztott amerikai elnök minden elképzelése ugyanis a konfliktus befagyasztására redukálódik, és nem zárja ki Kijev belépését az észak-atlanti szövetségbe. Moszkva egyikbe sem fog beleegyezni.
Magyar Hírlap