Ukrajnának már az amerikai liberális elit szerint is vége
Valami végérvényesen megváltozott. Az a dogma, miszerint Ukrajna győzni fog, sőt győznie kell, lassan kikopik még az amerikai liberális elit zászlóshajóinak hasábjairól is – írja az elemzésében a Tűzfalcsoport.
A korábban harciasan Zelenszkij-párti Foreign Policy magazinban nemrég jelent meg egy cikk, amely már a címével is korszakváltást jelez:
Trumpnak igaza van: Zelenszkij kezében nincsenek ütős lapok – Ukrajnának tárgyalásos megállapodásra van szüksége
– hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoport legfrissebb elemzése.
A szerző, John Vick, a Concerned Veterans for America igazgatója nem finomkodik: Ukrajna hadserege kimerült, a háború veszteségei súlyosak, és minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb a valószínűsége egy teljes katonai összeomlásnak. Vick szerint Trump elnök pontosan megfogalmazta: Ukrajnának nincsenek ütős lapjai. És ahogyan Biden elnök megtanulta: ezek a lapok nem vásárolhatók meg amerikai adófizetői dollárokból.
A cikk legfontosabb mondatai talán ezek:
A világnak el kell fogadnia: Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz. Ha a NATO-tagságot bármilyen békemegállapodás részévé tesszük, az csak meghosszabbítja Ukrajna szenvedését.
Hosszú út vezetett idáig. Még 2022-ben, amikor a nyugati sajtó és politikai osztály szinte egy emberként állt ki az ukrán katonai győzelem mellett, ezek az állítások elképzelhetetlenek lettek volna. Akkor aki a tárgyalás lehetőségét is felvetette, az rögtön megkapta a Putyin-párti vagy áruló bélyeget. A kompromisszum szó gyengeségnek számított, a semlegesség pedig szinte szitokszóvá vált a külpolitikai vitákban. A liberális világkép morális küzdelemként láttatta a háborút, ahol csak a teljes győzelem lehetett elfogadható – még ha ez irreális és végtelenül véres is volt.
Az ukrán győzelem mítosza: a nyugati értelmiség háborúpárti konszenzusa
Erre a háborúpárti hevületre szolgál kiváló példaként a Project Syndicate Will Ukraine Win? című, 2022. szeptemberi különszáma, amelyben a nyugati értelmiség vezető gondolkodói mondták el, miért hisznek Ukrajna teljes katonai győzelmében – és miért nincs más opció.
Simon Johnson, az MIT professzora és a Világbank volt vezető közgazdásza úgy fogalmazott:
A háború mind katonai, mind gazdasági fronton rosszul áll a Kreml számára.
Szerinte Ukrajna helyzete javul, Oroszországé romlik, és a Dnyipro nyugati partján rekedt orosz csapatok sorsa döntő fordulatot jelez. Ukrajna győzelme tehát nemcsak lehetséges, hanem logikus következmény – ebben hitt akkor a liberális közgazdasági elit.
Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrell sem hagyott kétséget álláspontjáról. Azt írta:
A szankciók működnek. Ukrajnát támogatni kell, a nyugati stratégia sikeres.
Borrell szerint Oroszország gazdaságát hosszú távon megroppantják a nyugati intézkedések, és az EU-nak történelmi felelőssége, hogy Ukrajna győzelmét elősegítse. Fel sem merült benne, hogy a győzelem ára esetleg túl magas lehet – vagy hogy nem is reális cél.
Ugyanezt a gondolatot vitte tovább Richard Haass, a Council on Foreign Relations akkori elnöke. Azt írta, hogy Ukrajna céljai egyre ambiciózusabbak, és már nemcsak a túlélés a tét, hanem a Krím és minden elvesztett terület visszavétele. Ukrajna teljes területi integritásának helyreállítását nemcsak jogos, hanem elvárt célnak tekintette – amelyhez a Nyugatnak eszközöket kell biztosítania.
A filozófiai oldalról is jött a támogatás: Slavoj Žižek, a baloldali értelmiség emblematikus alakja a háborús támogatás morális kötelességként való értelmezését adta. Azt írta:
Minden lehetséges támogatást meg kell adni Ukrajnának, hogy ellenálljon Oroszország barbárságának. A Nyugat helyesen döntött, amikor fegyvereket küldött Ukrajnának.
Bár a cikkében kritizálta Zelenszkij Izrael-párhuzamait, az ukrajnai harc igazságosságát sosem kérdőjelezte meg.
A háborúpárti konszenzus tehát teljes volt: katonai győzelem, Krím visszafoglalása, háborús reparáció és Oroszország stratégiai veresége – ezek voltak a célok. Aki mást mondott, azt azonnal kiírták a józan hangok közül.
És most? Most hirtelen az „Ukrajna nem győzhet” lett a hivatalos álláspont.
Ami tegnap még eretnekség volt, az ma józan belátás? Ez nem új stratégiai felismerés – ez cinikus képmutatás. A liberális nyugati külpolitikai elit három éven át moralizált, háborús maximalizmust hirdetett, és elhallgattatott mindenkit, aki béketárgyalásról beszélt.
Sokan ma már úgy hiszik, hogy a liberális elit becsapta Ukrajnát. Föláldozták egy geopolitikai illúzió oltárán.
Ma Ukrajna romokban áll. Az ország kimerült, elöregedett, a területének jelentős részét elveszítette. A Nyugat, amely egykor azt harsogta, hogy Ukrajna győzni fog, visszavonulót fújt.
De a kérdés ott marad: mennyi vért és szenvedést lehetett volna elkerülni, ha már 2022-ben is azt mondják, amit most? – teszi fel a költői kérdést a Tűzfalcsoport.
Forrás: Vadhajjtások
