Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború
„minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll”
Oroszország „nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút” – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is „teljes erővel” támogatja Ukrajnát „a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében”.
Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin „imperialista őrülete” által kibontakozott „keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz”
– mondta Olaf Scholz.
Az 1863-ban alapított SPD – amely 1890 óta viseli jelenlegi nevét – a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja. Tevékenységének fő jellemzőiről Olaf Scholz azt mondta: „kormányzunk, döntünk és cselekszünk, pragmatikusan, határozottan és megbízhatóan”, méghozzá nemcsak szövetségi szinten, hanem tartományi, városi, járási és települési szinten, „az egész országban mindenütt, nap mint nap”.
A következő időszak legnagyobb feladatai közül Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatása mellett kiemelte a globális klímaváltozást és a technológiai átalakulást is.
Mint mondta, meg lehet teremteni a „klímasemleges és jó jövőt”, amelyben van gazdasági növekedés, vannak beruházások és van „sok-sok jó új munkahely”, de csak akkor, ha ezt a hatalmas, az élet minden területét érintő átrendeződést „társadalompolitikai feladatként” fogják fel, vagyis az összetartozáson és összefogáson alapuló folyamatként szervezik meg.
Ezért az SPD-nek és az egész szociáldemokrata mozgalomnak az a küldetése a XXI. században, hogy harcoljon „a tisztelet társadalmáért”
– húzta alá, kifejtve, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló társadalmi együttélés mindenekelőtt azt jelenti, hogy „senki sem nézi le a másikat mert erősebbnek, műveltebbnek, gazdagabbnak vagy különösen woke-nak tartja magát”.
A 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás óta két kisebb párttal, a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kormányzó SPD érdemeit az alapítás 160. évfordulójának alkalmából szociáldemokrata politikusok mellett számos politikai vetélytárs is méltatta. Köztük a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Friedrich Merz is, aki gratulációjában kiemelte, hogy az SPD a német történelem legsötétebb korszakaiban is helytállt. Érhette tagjait üldöztetés, kerülhettek börtönbe vagy vesztőhelyre, a párt mindig felállt, újra magára talált és „nélkülözhetetlen” partner a demokrácia és a társadalmi igazságosság ügyeiről folytatott vitákban – nyilatkozott a CDU elnöke.
Az SPD az első kormányzati ciklusa felénél járó Olaf Scholz mellett még három kancellárt adott Németországnak, az első Willy Brandt, aki 1969-től 1974-ig, a második Helmut Schmidt, aki 1974-től 1982-ig, a harmadik pedig Gerhard Schröder volt, aki 1998-tól 2005-ig vezette a szövetségi kormányt.
A párt országos támogatottsága az első számú bázis, a baloldali érzelmű városi, ipari munkások rétegének elvékonyodásával tendenciaszerűen süllyedt az utóbbi évtizedekben, a 2000-es évek elején még 35 százalék körül mozgott, a legutóbbi mérések szerint 16-20,5 százalék között áll. Taglétszáma is szinte folyamatosan csökken, az ország újraegyesítése – 1990 – idején még csaknem egymillió tagja volt, 2022 végén pedig mintegy 380 ezer.
NIF