Az elmúlt években megszokott 40-60 ezer tonna helyett a szolidaritási folyosók megnyitása óta hazánkba mintegy 2,5 millió tonnányi gabona és olajos mag áramlott be, amely szinte teljes egészében itt is ragadt – nyilatkozta lapunknak Nagy István. Az agrárminiszter közölte: a kormány minden eszközt bevet a magyar gazdák védelme érdekében, ezért Lengyelországhoz hasonlóan átmenetileg megtiltja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát az országba. A probléma megoldásának kulcsa ugyanakkor az Európai Bizottság kezében van. A frontországok álláspontja egységes: a vámmentesség eltörlését és a mennyiségi korlátozások újbóli bevezetését sürgetik a tagállamok. Nagy István szerint el kell kerülni, hogy ugyanaz történjen, mint a szankciók esetében, vagyis hogy az EU több kárt okozzon saját magának és mezőgazdasági termelőinek, mint amekkora segítséget Ukrajnának nyújt.
– Az európai gabonapiaci helyzet miatt egyre többen kongatják a vészharangot. Hogyan jutottunk az élelmezési válság elkerülését célzó intézkedésektől a mostani helyzetig?
– Tavaly nyáron az orosz–ukrán háború következtében az ukrán kikötőket lezárták, ami az egész világot érintő élelmezési válsággal fenyegetett. Az Európai Unió a szolidaritási folyosók felállításával az ukrán áru importját kívánta megkönnyíteni annak hagyományos célpiacaira, Afrika és Ázsia egyes régióiba. Az ukrán tengeri export részben újraindult, a szárazföldi folyosók működése viszont nem érte el eredeti célját. Az Ukrajnából érkező áru nem jutott el az eddigi vevőihez, hanem a szomszédos EU tagállamokban ragadva lényegében értékesíthetetlenné tette az itteni gabonát és olajos magvakat, jelentős károkat okozott a termelőknek, így a magyar gazdáknak is.
– A szolidaritási folyosók megnyitása óta mennyi gabona érkezett Ukrajnából hazánkba?
– Az összesített adatok alapján a teljes múlt évi ukrán gabona- és olajosnövény-import 2,5 millió tonna volt, amelyből 1,8 millió tonna volt a közvetlen, 0,7 millió tonna a közvetett behozatal. Csak hogy érzékeljük, mekkora ez a mennyiség és az okozott probléma: a korábbi években megszokott ukrán import évente 40-60 ezer tonna körül alakult.
– Mekkora az a mennyiség, amely ebből nálunk ragadt?
– Pontos számok nincsenek erre vonatkozóan, de nagyobb része minden bizonnyal az országban maradt, amit elsősorban az árak esésén keresztül érzünk. Az árinformációs rendszerünk adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 27 százalékkal, a takarmánybúzáé 37 százalékkal, míg a takarmánykukoricáé 23 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest.
– Milyen konkrét kár érte a hazai termelőket az ukrán gabonadömping miatt?
– A fenti áresések mértéke, de talán még inkább az értékesítési lehetőségek megszűnése jól mutatja, hogy a magyar gazdák óriási veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Ráadásul nem csak a szántóföldi növénytermesztők vannak bajban. A teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra a gabona mellett nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, ami kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket és a termelési költségek szintje alá süllyeszti az értékesítési árakat. De vissza a gabonához: az ukrán termények tartós jelenléte komoly problémákat okozhat Európa gabona- és olajosnövény-termelő országaiban.
A hazai raktárak egy részét az eladatlan 2022-es gabona és olajos mag foglalja el, s ha az idén nagy termésmennyiséget aratunk, az ukrán import pedig folytatódik, egyes régiókban raktárkapacitási problémák is felmerülhetnek. A jelzett kilátások alapján a probléma forrására koncentráló intézkedések hiányában az ukrán import miatti piaci feszültségek 2023-ban újra felmerülhetnek.
– Mi az oka annak, hogy az ukrán termelők ilyen alacsony áron kínálják a terményeket?
– Az ukrán mezőgazdaság szereplőinek jó része hatalmas gazdaságokban termel nagyon alacsony termelési költségekkel, ami köszönhető az Európai Unióban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatoknak is, ami szintén jelentősen csökkenti az önköltséget. Éppen ezért hazánkban szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetjük alá az ukrán gabonát. A vizsgálatok nemcsak a feldolgozatlan gabonaterményekre, hanem az ukrán eredetű búzalisztekre is kiterjedtek. A gyanúnk beigazolódott: a Nébih eddig több esetben talált mikotoxinnal szennyezett kukoricát, és ugyancsak több minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően. Két esetben szójaszennyezettséget is találtak a hatóság szakemberei.
– A probléma nem csak hazánkat érinti, valamennyi Ukrajnával határos országban gondot okoz a hirtelen milliós nagyságrendűre ugró gabonaimport. Nemrég pedig közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz a helyzet gyors megoldását sürgetve. Hol tart az ügy?
– Valóban, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen, állam- és kormányfői szinten Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz fordult egy közös levéllel. Ebben olyan lépéseket sürgettünk, amelyek az érintett gazdák azonnali megsegítését és a kiváltó okok kezelését is magukban foglalják. Kértük a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelését, illetve azt, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határ menti tagállamokban megtermett, de az import miatt eladhatatlan gabonát. A kérdésben nemrég ismét egyeztettek az érintett tagállamok agrárminiszterei további együttműködésben maradva.
– Ezen felül van még hazánknak mozgástere az import megfékezésére?
– Sajnos elégségesnek tekinthető reakciót nem kaptunk Brüsszelből, így érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel mi is megtiltjuk az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását.
A jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. A lépésünk átmeneti jellegű, kifejezetten a Magyarországra címzett termékekre vonatkozik, és 2023. június 30-ig tart. Ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.
Minden lehetséges eszközt bevetünk azért, hogy megvédjük a magyar gazdákat az ukrán gabonadömpingtől és az elhibázott brüsszeli intézkedések által kialakult piaci nehézségektől. A probléma forrását ugyanakkor nemzeti hatáskörben nem tudjuk megoldani. Elkerülhetetlen a közös, európai fellépés és uniós intézkedések bevezetése.
– A rendkívüli támogatásról korábban már döntést hozott a bizottság, az intézkedés azonban nem terjed ki a hazai gazdálkodókra.
– Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza a magyar gazdálkodókat. A januári brüsszeli agrárminiszteri tanácsülésen szólítottuk fel először az Európai Bizottságot a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére a lengyel, a cseh, a román, a bolgár és a szlovák agrárminiszterrel közösen. Brüsszel ekkor nem tett semmit, Ukrajna mellé állt. Ezt követően szintén közösen rendkívüli támogatást igényeltünk az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapta meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget. Természetesen azonnal felszólítottuk a bizottságot, hogy ezt a cseppet sem szakmai, hanem jóval inkább politikai döntést vizsgálja felül.
A közép-európai országok megállapodtak abban, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök koordinálásával közösen lépnek fel, hogy megvédjék a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól. A bizottság ezt követően jelezte, hogy egy második támogatási csomag is készül, amely minden szomszédos tagállamra vonatkozik majd. Remélem, hogy megszűnik a kettős mérce a magyar gazdálkodók esetében.