Ukrán össztűz zúdul a kárpátaljai magyarokra
Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban meg lehet tenni – írta meg a Krónikaonline.ro-n megjelent, Brenzovics Lászlóval készített interjú alapján a Kárpát.in.ua ukrajnai magyar portál. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítéséről és a románokkal való közös fellépésről is beszélt az interjúban.
Brenzovics László elmondta, hogy az interjú azért Budapesten készült vele, mert a KMKSZ ellen folyó nyomozás során – a vád: szeparatizmus támogatása, illetve „hazaárulás” – nem lehet szabadlábon védekezni Ukrajnában, előzetes letartóztatásban viszont akár több évet is el lehet tölteni. „Ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vádirat közzétételét. Ez még nem történt meg” – indokolta az elnök a budapesti tartózkodását.
Ukrajnával kapcsolatban leszögezte: az ország „igen jelentős szociális, gazdasági, politikai válságban van”, ahonnan nem látszik a kiút.
„Ukrajna GDP-je ma sem éri el az 1991-es szintet” – emelte ki, hozzátéve: az ország lakosságának több mint fele létminimum alatt él.
Beszélt arról is, hogy Volodimir Zelenszkij államfővé választása nem hozott jelentős változásokat, továbbra is „néhány jelentős oligarcha irányítása alatt van Ukrajna gazdaságának döntő többsége”. Kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyar szavazók mintegy 70 százaléka támogatta Zelenszkijt az elnökválasztáson, ám ez elsősorban a Petro Porosenko-féle politikájával való szembehelyezkedés volt.
„Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben Zelenszkij magáévá teszi a korábbi, Porosenko-féle politikát, amely mélyen megosztja az ukrajnai társadalmat, és rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget is” – beszélt a részletekről az interjúban Brenzovics László. „A középfokú oktatási törvény nem hozott javulást, a nyelvtörvény életbelépése pedig felszámolja a nyelvi jogokat Ukrajnában, és nagyon sok konfliktust okozott, s fog még okozni a jövőben is.” Az elnök úgy véli, hogy a kettős állampolgárságot az ukrán törvények jelenleg sem tiltják, ám a tervek szerint tovább kívánják korlátozni a kettős állampolgárok jogait, „ami ellentétes a jogegyenlőséggel”.
Az oktatási törvény magyarokat érintő, jogfosztó voltával kapcsolatban elmondta: az, az európai uniós nyelveket (így a magyart) beszélő kisebbségek számára 2023-ban fog teljes mértékben érvénybe lépni, ami – hívta fel a figyelmet –
a kisebbségi nyelven történő oktatásnak a teljes felszámolását jelenti Ukrajnában, azaz magyar, román, orosz, bolgár tannyelvű iskolák nem működhetnek az országban.
A magyarok számára elemi szinten lehetséges az anyanyelven történő oktatás, s egy bizonyos százalékban, pár tantárgyat a felsőbb osztályokban is anyanyelvükön tanulhatnak. Ám az orosz anyanyelvűeknek például egyáltalán nincs joguk saját anyanyelvükön tanulni. Az elkövetkezőkben a felsőoktatásban is csak ukránul lehet tanulni – fűzte hozzá.
A nyelvi jogokat teljes egészében felszámolták, a közigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatát a magánszférába szorították vissza. Még az üzleti életben sem használható a kisebbségek anyanyelve, ami már a magánszféra szintjén is konfliktusokat okoz – szögezte le a KMKSZ elnöke. Példaként felhozta, hogy egy étteremben, egy üzletben akkor lehet a saját anyanyelvén kiszolgálni a klienst, ha ő ezt kifejezetten kéri.
A magyar pincér pedig alapvetően ukrán nyelven köteles kiszolgálni az adott esetben szintén magyar vendéget…
Brenzovics László úgy látja, hogy az erdélyi magyarság rosszabb helyzetben volt Ceaușescu idején, mint a kárpátaljai magyar közösség Brezsnyev vagy Gorbacsov alatt. Most – jelentette ki – Kárpátalján vannak nehezebb helyzetben. A KMKSZ elnöke fontosnak tartja az olyan kezdeményezéseket, mint a Minority SafePack. Úgy véli: meg kell próbálni abba az irányba terelni az európai közösséget, hogy teremtsen szilárd alapokat az őshonos nemzeti kisebbségek jogait illetően.
„Ha ugyanis Kárpátalján fel lehet számolni a jogokat, akkor azt bármelyik Kárpát-medencei országban meg lehet tenni” – zárja az interjút a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Forrás: vasárnap.hu
