Kemény ultimátumot adott Brüsszelnek Lengyelország és Magyarország
Az Európai Unió öt közép-európai tagja – köztük Magyarország – megállapodást írt alá Varsóban, amelyben jelzik, hogy továbbra is együttműködnek az ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia agrárminiszterei egyúttal arra kérték az EU-t, hogy az importtilalom lehetőségét az év végéig hosszabbítsa meg.
Lengyelország és Magyarország közben bejelentette, ha a hosszabbításra nem kerül sor, és a korlátozásokat mégis feloldják szeptemberben, készek egyoldalú lépéseket tenni.
„Lengyelország egyoldalúan blokkolni fogja az Ukrajnával folytatott kereskedelmet, ha az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg a gabonaimportra vonatkozó ideiglenes korlátozásokat legalább az év végéig” – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban, a kelet-európai országok (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia) mezőgazdasági minisztereinek találkozóján.
Morawiecki úgy fogalmazott még: „Lengyelország nem fogja megnyitni a határait.
Vagy az Európai Bizottság beleegyezik, hogy közösen dolgozzuk ki a tilalmat kiterjesztő szabályozást, vagy mi magunk fogjuk ezt megtenni.”
Nagy István agrárminiszter is csatlakozott Morawieckihez, kijelentve, hogy „Magyarország szintén minden eszközzel meg fogja védeni a magyar gazdákat”.
Napokkal azután, hogy meghiúsult egy megállapodás, amely lehetővé tette volna, hogy Ukrajna gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, Moszkva támadáshullámot indított a Csornomorszk és Odessza kikötőiben található létesítmények ellen, megsemmisítve 60 ezer tonna gabonát. Az EU vezető diplomatája, Josep Borell „barbárnak” nevezte Oroszország fokozódó offenzíváját, amelynek szerinte „globális élelmiszerválság lesz az eredménye”, és úgy véli, „az uniós országoknak alternatív exportútvonalakat kell kiépíteniük Ukrajna számára”.
Mint ismeretes, Ukrajna a világ egyik legnagyobb kukorica-, búza- és egyéb gabonaexportőre. Miután Oroszország tavaly megszállta és blokád alá vette fekete-tengeri kikötőit, az unió szárazföldi exportútvonalakat hozott létre a területén keresztül. Az azóta eltelt egy évben ezeken az exportfolyosókon (szolidaritási sáv) keresztül Ukrajna exportjának mintegy 60 százaléka – főként a Duna mentén, a romániai Konstanca kikötőjébe – került. A fennmaradó 40 százalék Ukrajna saját kikötőin keresztül áramlott át a mára már megszűnt fekete-tengeri gabonaegyezmény keretében. A szárazföldi útvonalak megnyitása azonban az olcsó ukrán gabona példátlan mértékű beáramlásához is vezetett a szomszédos uniós országokba, azaz Romániába, Lengyelországba, Magyarországra, Bulgáriába és Szlovákiába.
Ezt a helyi kereskedők felvásárolták, így túlkínálat alakult ki – mindez keményen próbára tette a blokk keleti tagjainak Ukrajnával való szolidaritását a háború kapcsán.
Az őszi választások közeledtével Lengyelország azzal próbálta megnyugtatni a helyi gazdákat, hogy tavasszal lezárta határát az ukrán import előtt. Magyarország, Szlovákia és Bulgária követte a példát, míg Románia, amely nem vezetett be saját korlátozásokat, csatlakozott a négy országhoz, és uniós szintű tilalmakat követelt.
Ennek eredményeként májusban az öt ország megegyezett a Bizottsággal az egyoldalú intézkedések megszüntetéséről, cserébe azért, hogy az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodók számára a felsorolt öt tagállamban. Az egyezség szeptember 15-én elvileg lejár, a keleti országok viszont év végig szeretnék meghosszabbítani.
Josep Borell szerint az EU-nak a kereskedelem korlátozása helyett határai további megnyitásával kellene válaszolnia Oroszország fekete-tengeri eszkalációjára.
„Ha a tengeri útvonal lezárul, növelnünk kell az ukrán gabona exportjának kapacitását a kikötőinken keresztül, ami nagyobb megterhelést ró Ukrajna szomszédja számára” – mondta az uniós külügyminiszterek találkozója előtt.
Ahogyan azt is, hogy az uniós tagállamok részéről nagyobb elkötelezettségre van szükség azzal kapcsolatban, hogy a határokat megnyitva, így a szállítást megkönnyítve az ukrán gabonát a fekete-tengeri kikötőkből elvihessék.
A találkozót követő napon Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította az EU-t, hogy tegyen „maximális erőfeszítéseket” az országból származó gabonaexport megkönnyítése érdekében.
„Miközben Oroszország tönkreteszi a gabonaegyezményt, támadja az ukrán kikötőket és megpróbál pénzt csinálni az emelkedő élelmiszerárakból, Ukrajnának és az Európai Uniónak maximális erőfeszítéseket kell tennie az Ukrajnából származó élelmiszerexport egyszerűsítése érdekében, különösen az alternatív szállítási folyosók (szolidaritási sáv) kapacitásának lehető legnagyobb mértékű növelésével.”
A lengyel és magyar „fenyegetés” ellenére a bizottság egyik magas rangú tisztviselője úgy nyilatkozott, „korai” lenne megmondani, hogy szükség van-e a korlátozások meghosszabbítására a szeptember 15-i határidőn túl.
mandiner
