Európának alkalmazkodnia kell a geostratégiai verseny új korszakához, amelynek fontos alkotóeleme az Európai Bizottság készülő ütemterve, a „versenyképességi iránytű”, amely a termelékenység növelésére, a szén-dioxid-mentesítésre és a bürokrácia csökkentésére összpontosít. A fő témák között szerepelt a tőkepiaci unió létrehozása, a vállalkozások szabályozásának könnyítése, valamint az energiafüggetlenség a tiszta energiamegoldások révén – mondta el Ursula von der Leyen a Világgazdasági Fórum 2025 című rendezvényen tartott beszédében. Hangsúlyozta továbbá a nemzetközi együttműködés fontosságát az olyan globális kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia, kiemelve Európa elkötelezettségét értékei mellett és készségét arra, hogy pragmatikusan vegyen részt a változó globális környezetben. Donald Trump amerikai elnök beiktatása után egy nappal von der Leyen látványosan az Egyesült Államok globális kapcsolatrendszerek megüresedő helyére pozícionálta az Európai Uniót.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyszabású és ambiciózus beszédet mondott a Világgazdasági Fórum 2025 konferenciáján, amelyben átfogó stratégiát vázolt fel Európa számára a gyorsan változó globális környezetben való boldogulás érdekében. A történelmi kontextusban és előremutató kezdeményezésekben gazdag beszédében kiemelte, hogy Európának sürgősen alkalmazkodnia kell az új geostratégiai realitásokhoz, miközben meg kell őriznie alapvető értékeit és értékrendjét.
Egy nappal Donald Trump amerikai elnök beiktatása utáni, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök magyar uniós elnökség értékeléséről szóló beszédeitől élesen elvált von der Leyen állásfoglalása és jövőképe.
Az Európai Bizottság beszédét azzal nyitotta, hogy elmélkedett a globális rendet az elmúlt 25 évben alakító átalakító változásokról.
Az évszázad első negyede véget ért, és ez a globális ügyekben nagy változásokat hozott– jelentette ki, emlékeztetve arra az optimizmusra, amely a 2000-es évek elejét jellemezte. Élénk képet festett egy olyan korszakról, amelyet a hiperglobalizáció jellemzett, ahol kontinenseken átívelő ellátási láncok húzódtak, és százmilliókat emeltek ki a szegénységből, különösen Indiában és Kínában. Az amerikai dotcom-boom egy olyan összekapcsolt globális világot szimbolizált, ahol a technológiát a jólét és a béke egyértelmű erejének tekintették.
Megemlítette a korszak jelentős mérföldköveit, köztük Oroszország felvételét a G8-ak közé és az euró bevezetését, amely közelebb hozta egymáshoz az európai nemzeteket. „A globális gazdaság szedte be az osztalékot [ebből a változásból]” – mondta, kiemelve az integráltabb és együttműködőbb világ ígéretét, amelyet negyedszázaddal ezelőtt Davosban tárgyaltak.
Elismerte azonban, hogy ez az ígéret nem valósult meg teljes mértékben.
„A világ ma még mindig majdnem annyira összekapcsolódik, mint valaha, de új vonalak mentén kezdett el széttöredezni” – jegyezte meg von der Leyen, rámutatva a jelenlegi globális kereskedelmi környezet összetettségére.
Von der Leyen kitért a modern világgazdaság bonyolultságára, megjegyezve, hogy miközben a globális kereskedelem volumene 2000 óta megduplázódott, a kereskedelmi korlátok az elmúlt évben megháromszorozódtak.
Egyértelműen Kínára utalva kiemelte a nem piacgazdaságok jelentette kihívásokat és a nemzetközi kereskedelmi intézmények küzdelmét e problémák kezelése érdekében.
„Az innováció továbbra is virágzik a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és a tiszta energia terén elért eredményekkel, amelyek készen állnak arra, hogy megváltoztassák életmódunkat és munkánkat” – mondta, de figyelmeztetett, hogy a technológiai ellenőrzések is megnégyszereződtek az elmúlt évtizedekben.
Hangsúlyozta az ellátási láncok függőségének fegyverré válását, Oroszország energetikai zsarolására és az olyan globális sokkok által feltárt sebezhetőségekre hivatkozva, mint a világjárvány.
A 25 évvel ezelőtt elképzelt együttműködő világrend nem vált valósággá– jelentette ki, aláhúzva a kemény geostratégiai verseny új korszakát, amely kialakult. Von der Leyen egy olyan világot írt le, ahol a nagy gazdaságok versengenek a nyersanyagokhoz, az új technológiákhoz és a globális kereskedelmi útvonalakhoz való hozzáférésért, és a verseny a mesterséges intelligenciától a tiszta technológiákig, a kvantumrészecskéktől az űrig, az Északi-sarkvidéktől a Dél-kínai-tengerig tart.
„Európa sebességet fog váltani”
Európa számára von der Leyen olyan stratégiai jövőképet vázolt fel, amely szerinte otthon kezdődik. Kiemelte Európa egyedülálló szociális piacgazdaságát, magas szociális és környezetvédelmi normáit, valamint azt, hogy képes ötleteket és befektetéseket vonzani a világ minden tájáról.
Európa rendelkezik a világ második legnagyobb gazdaságával és legnagyobb kereskedelmi szektorával– jegyezte meg, kiemelve a kontinens hosszabb várható élettartamát, az alacsonyabb egyenlőtlenségeket és a hatalmas tehetségeket. Ugyanakkor elismerte, hogy Európának változnia kell ahhoz, hogy a következő negyedszázadban is fenn tudja tartani növekedését.
Von der Leyen bejelentette, hogy jövő héten az Európai Bizottság előterjeszt egy menetrendet, a „versenyképességi iránytűt”, amely a következő öt év európai munkáját fogja irányítani.
Ez az ütemterv a termelékenység növelésére összpontosít az innovációs szakadék megszüntetésével, a szén-dioxid-mentesítésre és a versenyképességre vonatkozó közös terv kidolgozására, a készség- és munkaerőhiány leküzdésére, valamint a bürokrácia csökkentésére. „Ahhoz, hogy a következő negyedszázadban is fenntarthassuk növekedésünket, Európának sebességet kell váltania” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy mély és likvid tőkepiacra van szükség, hogy több tőkét mozgósíthassunk az innováció és a kockázatvállalás érdekében.
Bejelentette az európai megtakarítási és befektetési, vagyis tőkepiaci unió létrehozásának terveit, új európai pénzügyi termékekkel, a kockázati tőke ösztönzésével, valamint a beruházások zökkenőmentes áramlásának az unión belüli biztosítására irányuló törekvésekkel.
Nem vagyunk tőkehiányosak. Olyan hatékony tőkepiac hiányzik, amely a megtakarításokat befektetésekké alakítja, különösen a korai fázisban lévő technológiák esetében, amelyeknek játékváltó potenciálja van– mondta, kiemelve a technológiai startupok és az innovatív tiszta technológiai ágazat támogatásának szükségességét.
Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy Európa-szerte meg kell könnyíteni az üzleti tevékenységet. Megjegyezte, hogy Európa legjobb tehetségei közül túl sokan hagyják el az EU-t, mert máshol könnyebb céget alapítani, és túl sok vállalkozás tartja vissza a beruházásokat a felesleges bürokrácia miatt. A probléma megoldására bevezette a „28. rendszer” koncepcióját, amely a vállalatok számára az egész EU-ban egységes szabályokat jelentene.
„Ez segíteni fog abban, hogy a méretnövelés leggyakoribb akadályait Európa-szerte lebontsuk, mivel a kontinentális méret a legnagyobb értékünk az óriások világában” – magyarázta.
Nem tér vissza Európába az olcsó orosz energia korszaka
Az energiafüggetlenség volt von der Leyen beszédének másik kritikus pontja volta. Megemlítette, hogy Európa a múltban függött az orosz energiától, és az ukrajnai konfliktus során felmerült kihívásokkal szembesült.
„A szabadságnak ára volt, és a költségek csökkentése és a függetlenség erősítése érdekében tiszta energiamegoldásokra van szükség” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Célkitűzése teljes ellentétet mutat azzal, amiről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt hétfői értékelőjében, kijelentve, hogy Európa nem ébredt fel, és a saját versenyképességét veszélyeztetve mond nemet az orosz energiahordozókra, miközben a magyar kormányfő kudarcnak nevezte a zöldátállást.
Von der Leyen ehhez képest sikernek nevezte a dekarbonizációs energetikai leválást, további lépéseket sürgetett ennek erősítésére, hogy csökentsék az energiaárakat.
Bejelentette, hogy februárban új tervet mutat be, amelynek célja az európai energiaunió kiteljesítése és a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése.
Európa már ma is több áramot termel szél- és napenergiából, mint az összes fosszilis tüzelőanyagból együttvéve– emelte ki, hangsúlyozva, hogy folytatni kell az energiaellátás diverzifikálását és a tiszta energiatermelési források bővítését.
„Be kell fektetnünk a következő generációs tiszta energiát hasznosító technológiákba, mint például a fúzió, a továbbfejlesztett geotermikus energia és a szilárdtest-akkumulátorok” – jelentette ki von der Leyen, utalva arra, hogy nem a már elterjedt lítium-ionos technológiák, valamint hagyományos megújuló technológiák területére akar koncentrálni, ahol már jelentős az EU lemaradása.
Kijelölte azokat a területeket, ahol az EU jelenleg is vezeti a kutatás-fejlesztési harcot, és amelyek a várakozások szerint olcsóbbak és hatékonyabbak, mint a most használt technológiák.
„Több magántőkét kell mozgósítanunk a villamosenergia-hálózatok és a tárolási infrastruktúra korszerűsítésére. Meg kell szüntetnünk az energiaunió előtt álló fennmaradó akadályokat, és jobban össze kell kapcsolnunk tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszereinket. Mindez egy új terv része lesz, amelyet februárban fogunk bemutatni” – zárta beszédének ezt a részét.
A mesterséges intelligencia nem maradhat keretek nélkül
Von der Leyen kitért az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia globális kihívásaira is, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés szükségességét. Kiemelte az éghajlatváltozás hatásait, megemlítve az Ázsiát sújtó hőhullámokat, a Brazíliától Indonéziáig tartó árvizeket, a Kanadában, Görögországban és Kaliforniában pusztító erdőtüzeket, valamint az Egyesült Államokban és a Karib-térségben pusztító hurrikánokat.
„Az éghajlatváltozás továbbra is a globális napirend élén áll” – mondta, hangsúlyozva Európa elkötelezettségét a párizsi megállapodás mellett, amelyből Donald Trump beiktatott elnök már el is kezdte kiléptetni az Egyesült Államokat.
Von der Leyen szintén Trumpra reagálva a közös érdekeket osztó országokkal való együttműködésre nyitotta meg az EU kapuit.
Megjegyezte, hogy a világ minden táján egyre nagyobb az igény arra, hogy szorosabban együttműködjenek Európával, és megemlítette a Svájccal, a Mercosurral és Mexikóval kötött új partnerségeket.
„Ez azt jelenti, hogy 400 millió latin-amerikai hamarosan kiváltságos partnerségben lesz 450 millió európaival” – mondta, kiemelve Európa vonzerejét, mint nagy és átlátható piacot, amelyhez nem kapcsolódnak rejtett feltételek. Ezzel szintén Trumpnak szúrt oda, aki Mexikót már február 1-jén kivetendő vámokkal fenyegette meg, de Latin-Amerikával szemben is kereskedelmi elvárásokat fogalmazott meg.
Az EB-elnök ezután hangsúlyozta továbbá Európa és India stratégiai partnerségének fontosságát, valamint a Kínával való kiegyensúlyozottabb kapcsolat szükségességét.
Von der Leyen hangsúlyozta Európa és az Egyesült Államok kapcsolatának fontosságát is, Trump nevét ki sem mondva cáfolva meg az új amerikai elnök állításait a kereskedelmi egyensúlytalanságokról. Az uniós vezető először kiemelte a két régió közötti mély gazdasági integrációt. „Az európai vállalatok az Egyesült Államokban 3,5 millió amerikait foglalkoztatnak” – mondta, kiemelve az összekapcsolt ellátási láncokat és az EU és az Egyesült Államok közötti jelentős kereskedelmi volument. Hangsúlyozta, hogy korai elkötelezettségre, a közös érdekek megvitatására és tárgyalási készségre van szükség, miközben mindig ki kell tartani Európa elvei és értékei mellett.
Végezetül von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa kész alkalmazkodni és részt venni a változó globális környezetben.
Az értékeink nem változnak. De ahhoz, hogy megvédjük ezeket az értékeket egy változó világban, meg kell változtatnunk azt, hogyan védjük meg ezeket az értékeket
– jelentette ki, hangsúlyozva Európa elkötelezettségét az elvek és a pragmatizmus mellett a globális szerepvállalás során. Kiemelte Európa egyedülálló erősségeit, valamint azt, hogy képes átvészelni a gazdasági viharokat és leküzdeni az energiaválságokat, hangsúlyozva, hogy egységre és közös erőfeszítésekre van szükség a 21. század összetett helyzetében való eligazodáshoz.
Von der Leyen beszéde erőteljes felhívás volt a cselekvésre, hangsúlyozva, hogy Európának egységesnek és proaktívnak kell maradnia a globális kihívásokkal szemben.
„Ha Európa egységes, akkor eléri a célját” – mondta, kiemelve, hogy a XXI. század bonyolult helyzetében való eligazodáshoz politikai akaratra és közös erőfeszítésekre van szükség. Beszéde átfogó és ambiciózus vízió volt Európa jövőjéről, kiemelve a kontinens erősségeit és a fenntartható, innovatív és igazságos jövő iránti elkötelezettségét.
Végezetül kérdésre válaszolva elmondta:
Senki nem akar az ukrán embereknél jobban békét, de ők egy olyan békét akarnak, amely igazságos és fenntartható!
Az EB elnök ezzel is világosan reagált Trump, valamint Orbán Viktor békefelhívásaira, de egyik politikus nevét sem mondta ki, helyette végig arra utalt, hogy az ukránokat nem lehet kihagyni a saját országuk jövőjéről való tárgyalásokból, mint azt sokan teszik.
Portfolio.hu