Az idei müncheni biztonsági konferencián az európai vezetők egyértelművé tették: a kontinensnek fel kell készülnie arra, hogy nagyobb mértékben gondoskodjon saját védelméről. A transzatlanti kapcsolatok megrendülése és a fokozódó orosz fenyegetés miatt ez a lépés elkerülhetetlenné vált.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hétvégi konferencián úgy fogalmazott: „olyan határokat léptünk át, ahonnan már nincs visszaút.” A transzatlanti viszony Donald Trump visszatérése óta folyamatosan romlott. A Grönland megszerzésére irányuló amerikai törekvések tovább mélyítették az európai kételyeket Washington NATO-n belüli elkötelezettségével kapcsolatban. Bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter békülékenyebb hangot ütött meg, mint tavaly J. D. Vance alelnök, beszédében nem említette sem a NATO-t, sem Oroszországot, sem az ukrajnai háborút – emlékeztet elemzésében a Reuters.
Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök egyaránt a NATO erősebb „európai pillére” mellett állt ki. Merz hangsúlyozta, hogy ez az irány minden forgatókönyv esetén helyes: akkor is, ha az Egyesült Államok tovább távolodik, és akkor is, amíg Európa önállóan nem képes garantálni saját biztonságát. A német kancellár azt is elárulta, hogy egyeztetéseket kezdett Macronnal egy európai nukleáris elrettentő erőről.
Ennek hátterében az áll, hogy Franciaország rendelkezik az egyetlen valóban független európai atomarzenállal, mivel a brit Trident rakétákat az Egyesült Államok gyártja és tartja karban.
A Trump-adminisztráció elvárása egyébként egybevág az európai törekvésekkel. Washington azt szeretné, ha Európa venné át az elsődleges felelősséget a kontinens konvencionális védelméért, cserébe az amerikai nukleáris védőernyő és a NATO kölcsönös védelmi záradéka továbbra is érvényben maradna.
Az európai védelmi kiadások a háború kezdete óta közel nyolcvan százalékkal nőttek. A NATO-tagállamok tavaly megállapodtak abban, hogy az alapvető védelmi ráfordításokat a GDP két százalékáról három és fél százalékra emelik, további másfél százalékot pedig egyéb biztonságpolitikai beruházásokra fordítanak. Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Svédország védelmi miniszterei szándéknyilatkozatot írtak alá az ELSA elnevezésű, nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták fejlesztését célzó projektről. A NATO védelmi miniszteri ülésének alkalmával európai országok koalíciói négy közös fejlesztésben állapodtak meg, köztük ballisztikusrakéta-védelmi és légi indítású fegyverrendszerek terén.
A közös európai védelmi projektek előrehaladása azonban korántsem zökkenőmentes. A francia–német–spanyol FCAS harcirepülőgép-fejlesztési program hónapok óta holtponton áll a munkamegosztás körüli viták miatt. Az uniós védelmi beszerzéseket pedig az a kérdés osztja meg, hogy azok kizárólag európai vállalatokra korlátozódjanak-e – ahogyan azt Párizs szeretné –, vagy legyenek nyitottabbak, amint azt Berlin és Hága szorgalmazza.
A konferencia vitái közepette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz támadások valóságával szembesítette a résztvevőket. Csak az elmúlt hónapban több mint hatezer drón és százötven rakéta csapódott be Ukrajnában. „Ebben a háborúban a fegyverek gyorsabban fejlődnek, mint a megállításukra hivatott politikai döntések” – figyelmeztetett az ukrán elnök.
Forrás: portfolio