Kikérte magának az Egyesült Királyság kormánya, hogy az EU vakcinaprotekcionizmussal vádolja, ám nem szívták vissza a vádat. Az ügy tovább rontja az unióból de facto január elsején távozott ország és EU amúgy is meglehetősen feszült viszonyát.
Az Egyesült Királyság kormányának egyik kiemelt poszton szolgálatot teljesítő minisztere azzal vádolta az Európai Unió politikusait, hogy az AstraZeneca koronavírus-vakcinájának hatásosságában kétséget ébresztő, félrevezető megjegyzéseket tesznek, amelyekkel kárt okoznak a szigetország oltási programjának – írja a Bloomberg. Grant Shapps kabinetminiszter szerint ennek hatására kevesebb brit lakos fogadja majd el ezt a készítményt.
A megjegyzést egyértelműen Emmanuel Macron francia államfőnek címezte, aki még január végén leszólta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-oltását. Macron azt állította, hogy ez a készítmény szinte teljesen hatástalan a 65 éveseknél vagy a náluk idősebbeknél. A francia hatóságok ennek ellenére engedélyezték ennek az oltásnak a beadását az idősebbeknek is. Shapps megjegyzése ezzel együtt azzal fenyeget, hogy tovább romlik a szigetország és az EU amúgy is feszült viszonya, amit a kettejük válásáról kötött szerződés betartása körüli vita okoz.
A legújabb csörte azzal kezdődött, hogy a brit kormány rosszallását fejezte ki Charles Michel, az Európai Tanács előke vádja miatt, miszerint a londoni kormány a vakcinaprotekcionizmus jegyében betiltotta a koronavírus-oltások kivitelét az unióba. Egy hírlevélben azt írta, hogy sokkolja, amikor az EU-t vakcinanacionalizmussal vádolják, miközben az Egyesült Királyság és az USA vezetett be korlátozásokat az oltások, illetve az oltások alapanyaginak kivitelére a területükről.
Dominic Raab brit külügyminiszter válaszul levelet írt Michelnek, amelyben protestál a kijelentés miatt és összehívta az EU Londonban tartózkodó diplomatáit egy beszélgetésre. Később Boris Johnson miniszterelnök is bevetette nem jelentéktelen súlyát a vitába, kijelentve, hogy kormánya elutasítja a vakcinanacionalizmus minden formáját. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője erre azzal reagált, hogy az uniós vezetés tudja, hogy minden ország más-más oltáspolitikát folytat, de ajánlja a figyelmükbe az EU-t, amely nagyon aktívan exportál koronavírus-oltásokat. Michel twitterüzenetben felelt a brit tiltakozásra. Mint írta, örülne, ha felháborodott reakció az oltások kivitelének átláthatóvá tételéhez vezetne.
A brit kormány ellen jogi eljárást kezdeményez az EU, miután nem hajlandó bevezetni az Ír-tengeren a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó élelmiszerek ellenőrzését, pedig erre kötelezi a 2019-ben aláírt brexit megállapodás. A brit vámszerveknek az unió ügynökeként kellene eljárniuk, miután Észak-Írország az ír-északír határ nyitottságának fenntartása érdekében az EU vámuniójában és egységes piacán marad, miközben az Egyesült Királyság többi része eltávolodott attól.
Az első negyedév türelmi idő volt a szabály alkalmazására, ám a brit kormány április 1-jétől sem vezeti be az úgynevezett északír protokollt, arra hivatkozva, hogy több idő kell a vállalatok alkalmazkodására az új piaci környezethez. Az Európai Bizottság illetékes biztosa, Maros Sefcovic szerint az EU egyebek mellett új vámtarifák bevezetésével büntetheti a szigetországot ezért, azon túl hogy bírósághoz fordul.
Johnson a brexitmegállapodás körüli huzavonáról és az oltásokkal kapcsolatos vitáról is azt mondta, hogy ezek az új brit-EU kapcsolatok gyermekbetegségei. Szerinte a súrlódásokat el lehet simítani kellő jóindulattal és képzelőerővel. Ugyanakkor némi kétséget ébresztenek szavai iránt, hogy pártjának keményvonalas brexiterei és az északír brit unionisták azt akarják, hogy végleg rúgják fel a brexitmegállapodást, azaz ne hozzák létre az Ír-tengeren a belső vámhatárt, mert ez lenne az első lépés Észak-Írország kiválása felé az Egyesült Királyságból.
Forrás: napi.hu