Valóban megtámadhatja Oroszország Finnországot?
A finn Iltalehti Journal nevű portál NATO-forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország támadást indíthat Finnország és több, a NATO keleti határán fekvő ország ellen. Somkuti Bálint szerint egy ilyen támadás egyik irányból sem lenne szerencsés.
A szakértő szerint ezek a hírek tipikusan arra valók, hogy fokozzák az Oroszországgal kapcsolatos érzelmeket, és hogy háborús hisztériát keltsenek, valamint a valóság erőteljes meghazudtolásával és elfedésével tovább szolgálják a globalista elitnek az érdekeit.
Az első és legfontosabb szempont az, hogy Oroszország megtámadhatja Finnországot, de miután Finnország NATO tag, ezáltal a NATO-t támadná meg, amely katonai és biztonságpolitikai szempontból egy öngyilkosság lenne. A NATO, elsősorban az Egyesült Államok támogatásával sokkal erősebb, mint Oroszország. A másik szempont pedig az, hogy a finnek mintha elfelejtették volna a történelmüket, vagy túl jól emlékeznének rá, ugyanis a finlandizáció juttatta oda őket, elsősorban a 80-as évek második fele, ahol most tartanak – magyarázta Somkuti Bálint.
Elmondása szerint ebben a helyzetben a semlegesség, ami a hidegháború vége után is fennmaradt, olyan hátteret biztosított számukra, amelyben nem hanyagolták el a fegyveres erőiket. Ettől függetlenül az a fajta hozzáállás, ami a régi finn lakosságot jellemezte, nagy mértékben az urbanizáció miatt már sokkal kevésbé van jelen. Innentől kezdve a finn hadsereg jobban fel van készülve, mint a legtöbb európai ország, de a lakosság nincs felkészülve egy ilyen háborúra, főleg, hogy nagyon sok a bevándorló is.
A lakosság nagyobb része pontosan tudja, hogy ez egy hisztériakeltés. Önmagában egy orosz–finn háború még finn támadás esetén sem várható, hiszen ebben az esetben is nem csak Finnországot, hanem a NATO-t érné az orosz válasz. Az igazi kérdés, hogy ha Trump határozottabban lép fel a NATO-val szemben, akkor az, hogy fogja érinteni a tagállamokat, és annak milyen hatása lesz – mondta a szakértő.
Kiemelte: Tény, hogy az orosz katonai fenyegetés az ukrán konfliktus végéhez közeledve nő. Finnország a harci kedv szításán túl sok lépést nem tett, sem a védelmi kiadások növelését sem a társaság pszichés felkészítése nem kezdődött el. Ezek a kirohanások a hangulat felkorbácsolását érhetik el.
Hosszabb távon mindenképpen visszaüthetnek ezek a hangulatkeltések, mert ha megnövekednek a határincidensek, utána a felkészülés elmaradása miatt mindenképpen a kormányt terheli majd a felelősség – zárta szavait Somkuti Bálint.
Magyar Hírlap
