Végleg bedobta a törölközőt Elon Musk? – Elbukott a techguru
Elon Musk csütörtökön hivatalosan is megerősítette, hogy négy rendkívül viharos hónap után hátat fordít az amerikai kormányzati munkának. Bár a világ leggazdagabb emberének Washingtonból való távozása már hetek óta lógott a levegőben, mégis egy ellentmondásos korszak lezárásának tekinthetjük azt, a kormányzati hatékonysági hivatal (DOGE) okozta felfordulás ugyanis Donald Trump második elnökségének egyik legmeghatározóbb emléke lesz – még úgy is, hogy a DOGE hivatalosan folytatja a munkát. Az amerikai sajtóban számos indokról olvashatunk, hogy miért döntött a Tesla-vezér végül a távozás mellett, ám talán az a legjelentősebb mind közül, hogy Musknak szembesülnie kellett a ténnyel, miszerint a túlontúl nagyravágyó és drasztikus ígéreteit nem fogja tudni egy karikacsapásra megvalósítani, és az üzleti világban szerzett tapasztalatát mégsem olyan könnyű politikai, illetve kormányzati sikerekre váltani.
Ahogy a kormány különleges alkalmazottjaként tervezett időm a végéhez közeledik, szeretném megköszönni Donald Trump elnök úrnak a lehetőséget, hogy csökkenthettem a pazarló kiadásokat. A DOGE küldetése csak erősödni fog idővel, ahogy az életvitelszerűvé válik az egész kormányzatban- jelentette be Elon Musk az általa tulajdonolt X közösségi platformon magyar idő szerint csütörtök hajnalban.
A Reutersszel a Fehér Ház egyik tisztviselője akkor azt közölte, a milliárdos különösebb pompát vagy nyilvános elbúcsúzást mellőző „leszerelése” azonnal kezdetét veszi, amiről Donald Trumppal sem egyeztetett hivatalosan. A tisztviselő szerint a dél-afrikai születésű üzletember távozásáról „vezetői szinten” döntöttek.
A világ leggazdagabb embere finoman szólva is viharos pár hónapot tudhat maga mögött.
Musk a Trump ellen Pennsylvaniában megkísérelt merénylet után állt be nyilvánosan a republikánus zászlóvivő mögé, októberben pedig a merénylet helyszínén állt – mi több, ugrott – színpadra az elnökjelölt melletti lelkesedését kifejezve, akinek a kampányát körülbelül 288 millió dollárral tolta meg, ezzel pedig Amerika elsőszámú egyéni donorává lépett elő. Musk már Trump beiktatásának napján ellentmondásba keveredett, miután beszédekor egy olyan gesztust tett, amelyet kritikusai náci karlendítésként értelmeztek. Musk propagandának nevezte a vádat. Hasonlóan emlékezetes és vitatott pillanat volt, amikor a Fehér Ház felhajtója átmenetileg Tesla-autókereskedéssé változott, és az amerikai elnök ajánlott elektromos járműveket megvételre.
Trump kezdetben tanácsadó testületként hozta létre a kormányzati hatékonysági hivatalt (Department of Government Efficiency; DOGE), mely élére Musk mellett Vivek Ramaswamyt üzletembert és volt elnökjelölt-aspiránst nevezte ki. Utóbbi azonban még a munka megkezdése előtt kiszállt, állítólag a Muskkal kialakult személyes ellentétek miatt. Musk február 20-én még egy piros láncfűrészt is átvehetett Javier Milei argentin elnöktől a CPAC színpadán.
Többe került az egész, mint amennyit spóroltak?
Musk tizenéves mérnököket is tartalmazó csapata rögvest munkához látott a „gyorsan lépj, és törj össze dolgokat” elv jegyében. Rengeteg kormányzati hivatalba és azok szervereibe behatoltak, több ügynökséget – köztük a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Irodát (CFPB), a Voice of America (VOA) műsorszórót, és a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) – pedig lényegében egyik napról a másikra felszámolták, bár kérdéses, volt-e erre törvényi felhatalmazásuk.
A New York Times összesítése alapján közel 60 ezer embertől vált meg az összesen 2,4 milliós szövetségi államapparátus (bár a kirúgások egy részét pereskedés miatt felfüggesztették), 76 ezren önkéntesen távoztak, és további 150 ezer elbocsátás van tervben – azaz a munkaerő 12%-a lehet érintett. A kaotikus és meggondolatlan fellépés következtében viszont 24 ezer alkalmazottat vissza kellett vennie az adminisztrációnak: az agrárminisztériumnál például 6 ezer embert kellett visszavenni (köztük a madárinfluenza terjedésének megakadályozásáért felelős szakértőket), de nem sikerült mindenkit visszaédesgetni a közszolgálatba, ami munkaerőhiányhoz vezetett.
Eddig összesen legalább 31 bírósági per indult a DOGE pár hónapos tevékenysége miatt, például több ezer köztisztviselő jogellenes elbocsátása vagy állami adatbázisokhoz való jogszerűtlen hozzáférés miatt. Mindeközben egyébként Musk pozíciója is jogi csatározások tárgyává vált, hiszen hivatalosan nem ő vezette a DOGE-ot, hanem egy bizonyos Amy Gleason, aki szerint Musk még csak nem is dolgozott a kormányzati szervnél, és sem ő nem jelent Musknak, sem fordítva. Trump ugyanakkor újra és újra kitartott amellett, hogy igenis a SpaceX-alapító a DOGE vezére.
Musk a tavalyi kampányban kezdetben 2 ezermilliárd dolláros kiadáscsökkentést ígért, ami a szövetségi kormányzat 6,7 ezermilliárd dolláros büdzséjének harmadával ért volna fel. Az éves célösszeget aztán 1 ezermillárd dollárra módosította, végül egy áprilisi kabinetülésen arról beszélt, hogy
2026-ban a pazarlás és csalás csökkentéséből 150 milliárd dolláros megtakarítást várunk.
Ez az eredeti cél 0,0075%-ának felel meg.
A teljes átláthatóságot ígérő DOGE honlapja jelenleg ennél számottevőbb, 175 milliárd dollárnyi spórolásról ad számot, ám a sajtóban megjelent elemzések alapján ezt nem feltétlenül érdemes készpénznek venni.
Mint arról a Portfolio-n is olvashattak, számos példa akadt arra, hogy a DOGE-csapat alaptalanul vagy hibásan jegyzett fel felmondott kormányzati szerződéseket, illetve többször tüntette fel ugyanazt vagy félreszámolt bizonyos összegeket. Egyszóval továbbra sem tudni, hogy a DOGE mennyit spórolt összesen az amerikai államigazgatás „hatékonyabbá tételével”.
Ráadásul a Partnership for Public Service nevű amerikai nonprofit úgy számol, Musk kiadáscsökkentési intézkedései csak idén 135 milliárd dollárba fognak fájni az államnak, mivel fizetett szabadságra küldtek rengeteg munkavállalót, többeket újra fel kellett venni, másokat pedig át kell képezni. Ebben az összegben nincs benne a DOGE miatt keletkezett perköltség, és az a 300 milliárd dollár fölé becsült állami bevételelmaradás sem, ami az adóhivatal 40%-os tervezett leépítése miatt keletkezhet.
Az ellentmondásokba ütköző DOGE működését Trump kormányán belül sem értékelte mindenki. Március elején például a New York Times arról írt, hogy az egyik kormányülésen a DOGE-vezér Marco Rubio külügyminiszterrel és Sean Duffy közlekedési tárcavezetővel is összeszólalkozott. Rubiót – akivel a USAID bezárása miatt már összeütközött – azzal vádolta, hogy nem bocsátott el eleget a beosztottjai közül; míg a több légikatasztrófával is szembesülő Duffyval a légiforgalmi irányítók leépítése miatt különbözött össze. De a területért felelős Doug Collins szintén óvatosságra intett a veteránokat sújtó lépések kapcsán. Az ellentéteket elsimítandó,
Trump akkor kijelentette, „balta” helyett ezentúl „szikével” fogják végrehajtani a leépítéseket, és biztosította a minisztereit afelől, hogy övék a tárcájuk feletti irányítás.
Áprilisban aztán Scott Bessent pénzügyminiszterrel keveredett ordibálásig fajuló nézeteltérésbe a Fehér Házban, mivel mást szerettek volna látni az adóhivatal (IRS) élén. A tudósítások szerint Bessent azt vágta Musk fejéhez, hogy valószerűtlen ígéreteket tett és alulteljesített a költségcsökkentési programjával, mire Musk válaszul „Soros-ügynöknek” nevezte a korábbi wall street-i befektetőt, aki szerinte egy „bukott hedge fund” élén állt. A pénzügyminiszter egy ponton azt kiabálta az X tulajdonosának, hogy b—ódj meg!
Erre Musk állítólag úgy reagált, „mondd hangosabban!”. Egy szemtanú szerint úgy tűnt, mintha a két üzletember azt hitte volna, hogy a pankrátorligában lennének, az elharapódzó konfliktust pedig állítólag az éppen az amerikai elnökkel tárgyaló olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is hallhatta. Másnap egyébként Bessent került ki győztesen a vitából, az ő jelöltje került az IRS élére.
Musk és Trump kapcsolata állítólag a távozásával sem romlott meg, bár a Times szerint eltávolódtak egymástól az év elejéhez képest, amikor Musk a first lady posztjára hajazva „első havernak” nevezte magát, alig lehetett kirobbantani a Fehér Ház irodakomplexumából, és egy közös interjúban dicsérték egymást a Fox News adásában.
Az elnökhöz közel álló források szerint Trump számára az jelentette az első „törést”, amikor március végén a New York Timesból tudta meg, hogy a Kínában jelentős gazdasági érdekekkel rendelkező Muskot arról készül tájékoztatni a Pentagon, az Egyesült Államok hogyan vívna meg egy esetleges háborút a távol-keleti nagyhatalommal szemben. Trump méltatlankodott, hisz korábban elhessegette a Musk összeférhetetlenségét firtató kérdéseket.
Jóllehet a DOGE missziója a tervek szerint 2026. július 4-én, az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulóján jár le, a Politico legelőször április elején adott hírt arról, hogy Trump azt közölte belső körével, Musk hamarosan hátrébb lép a kormányzati feladataitól. Az értesülés pár nappal a wisconsini legfelsőbb bírósági választás után érkezett, amely során Musk 25 millió dollárt költött a konzervatív jelölt támogatására.
Végül a techmogul beavatkozása ellenére a liberális jelölt diadalmaskodott 55-45% arányban, ami állítólag Muskot is rendkívül bosszantotta. A Republikánus Párton belül mindeközben arról indult meg a vita, hogy Musk segítség helyett inkább terhet jelenthet-e a számukra.
Az üzletember ugyanis még Donald Trumpnál is megosztóbb figurává nőtte ki magát, a Nate Silver adatguru összegzésében szereplő felmérések szerint a januári -5%-os szintről -14-re süllyedt a nettó megítélése az amerikaiak körében. Erről tanúskodtak azok a tüntetések és megmozdulások is, amelyek a demokraták bokszzsákjává vált és „társelnöknek” titulált Musk ellen zajlottak.
De nemcsak Musk népszerűsége szenvedte meg a politikai pályafutását. Ha az autókereskedéseket és magukat a járműveket sújtó vandalizmus és egyéb bűncselekmények nem lett volna elég, a Tesla nyeresége 71 százalékkal esett vissza az idei év első negyedévében, a vállalat forgalma pedig jelentősen csökkent. Miközben Musk április végén jelezte, hogy ezentúl több figyelmet fog szentelni a küszködő Teslára, az X-en közzétett posztjai is más irányt vettek: április elejétől fogva sokkal kevesebbet posztolt belpolitikai témában, és ismét a saját cégei kerültek az online aktivitása középpontjába.
A Katari Gazdasági Fórumon interjút adó techmilliárdos múlt héten aztán újabb jelét adta annak, hogy hátrébb lép a politikától: arra a kérdésre, hogy mennyit tervez költeni a 2026-os amerikai kongresszusi választásokon, Musk azt felelte, sokkal kevesebbet fogok a jövőben.
Ezt azzal indokolta, hogy úgy érzi, már eleget tett. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz azzal a 100 millió dollárral, amit Trump politikai gépezetének ajánlott fel a félidős választások előtt.
Azt hiszem, talán egy kicsit túl sok időt töltöttem a politikával”- mondta Musk az Ars Technica techportálnak adott e heti interjújában, majd hozzátette, „csak a relatív időbeosztásom volt az, ami valószínűleg egy kicsit magas lett a kormányzati oldalon, és ezt jelentősen csökkentettem az elmúlt hetekben.”
Azon kívül, hogy Musk nem támogatta Trump vámemeléseit – aminek több ízben hangot adott – a New York Times a mostani távozását két kisebb konfliktushoz köti.
Az egyik, hogy Musk bírálta a kongresszusi republikánusok költségvetés-tervezetét, amelyet Trump szóhasználatával élve „egyetlen nagy, gyönyőrű törvényjavaslatnak” kereszteltek.
Őszintén szólva csalódva fogadtam a hatalmas kiadási törvényjavaslatot, amely növeli a költségvetési hiányt, nem pedig csökkenti azt, és aláássa a DOGE csapatának munkáját- vélekedett a milliárdos. A kritikára Stephen Miller, Trump kabinetfőnök-helyettese reagált palástolt módon, amikor arról posztolt X-en, hogy a javaslat az elemzések dacára igenis visszavágja a deficitet.
Musk emellett sikertelenül kelt ki az egyik amerikai riválisa, a Sam Altman által alapított OpenAI és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodás ellen, amely egy óriási adatközpont építéséről szól Abu-Dzabiban. Musk elvileg David Sacksnél, az elnök AI-ügyekkel foglalkozó tanácsadójánál is panaszt tett, és el akarta érni, hogy xAI-t is bevegyék az alkuba, mindhiába.
portfolio
