Vészjelzés Németországból: a Rajna már az ipart is térdre kényszeríti
A rendkívüli hőség és az aszály történelmi mélységbe taszította a Rajna vízszintjét, ami már a német ipar működését is veszélyezteti. A szállítás drágul, a vegyipari és acélipari óriások termeléscsökkentésre készülnek
Az Európában tomboló rendkívüli hőség és aszály miatt a Rajna vízszintje közel nyolc éve nem látott mélypontra csökkent, helyenként már alig 25 centiméteres hajózási mélységet mérnek.
Ez megzavarta az áruszállítást és arra kényszerítette a gyártókat, hogy csökkentsék a termelést.
A vízszint drámai csökkenése azt jelenti, hogy a hajók lényegesen kevesebb rakományt tudnak szállítani a Rajnán, így több hajóra van szükség ugyanazon mennyiséghez, ami drágábbá teszi a szállítást.
Minél tovább korlátozzák a hajózást, annál jobban megnő a terhelés – mondta a Financial Timesnak Marc Schattenberg, a Deutsche Bank közgazdásza.
„Az áthelyezendő mennyiségek olyan nagyok, hogy nehéz lenne vasúttal vagy közúton pótolni őket, különösen mivel néhány fontos összeköttetés jelenleg építés alatt áll”
– fűzte hozzá.
Németországban a rekordot döntő júniusi hőhullám után ezen a héten ismét elérte a hőmérséklet a 40 Celsius fok körüli értéket.
A Szövetségi Vízügyi és Hajózási Igazgatóság szerint az alacsony vízállású időszak idén „szokatlanul korán” kezdődött.
Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony vízállás miatti fennakadások akár 0,2 százalékponttal is visszavethetik a német növekedést.
A német vegyipari vállalatok, mint például a BASF, a Covestro és az Evonik, a folyó partjainál koncentráltan üzemelnek, és különösen ki vannak téve a további zavaroknak
− számolt be róla a Financial Times.
A BASF közölte, hogy a ludwigshafeni üzeméből érkező ellátásban fennakadások léphetnek fel, ha a vízszint tovább csökken, bár lehetősége van speciális hajók bevetésére.
Markus Kamieth vezérigazgató ezen a héten azt nyilatkozta az elemzőknek, hogy „nem lenne bölcs dolog kizárni, hogy vis maior bejelentésekre vagy… bizonyos esetekben termékhiányra kerül sor”.
A Covestro azt nyilatkozta, hogy „hetekkel ezelőtt” felhalmozott nyersanyagkészleteket a termelés fenntartása érdekében, és emellett alacsonyabb merülésű hajókra váltott. Az intézkedések „magasabb költségekkel jártak” mivel az egyes hajók által szállított mennyiségek csökkentek, az utak száma nőtt, és ezért több üzemanyagot használtak fel – közölte a vállalat.
A Thyssenkrupp kénytelen volt korlátozni a forró fém gyártását Duisburgban, miután a nyersanyag-szállítási zavarokkal szembesült, de azt közölte, hogy az ügyfelek ellátása „jelenleg nincs veszélyben”. A vállalat kivonta forgalomból saját uszályflottáját, és szintén sekélyebb vizeken közlekedő hajókat bérelt az ellátás biztosítása érdekében.
A német gazdasági minisztérium közölte, hogy a vállalkozások már alkalmazkodtak a kockázathoz nagyobb készletek tartásával, raktározási helyszínek bővítésével és a szállítási útvonalak szélesebb körének használatával.
A Duna vízszintje Magyarországon is rekord alacsony szintre esett az Economx beszámolója szerint, ami arra kényszerítette az ország áramtermelésének közel felét biztosító Paksi Atomerőművet, hogy a következő napokban leálljon.
Magyar Péter miniszterelnök „példátlannak” nevezte a helyzetet, és arra kérte a lakosságot, hogy az esti csúcsidőszakokban tartózkodjanak az áramhasználattól.
Románia a napokban kénytelen volt leállítani a Csernavoda-i atomerőművet, amely szintén a Dunából veszi a hűtővizet. Románia egyetlen atomerőművének két blokkja az ország áramtermelésének mintegy 20 százalékát biztosítja.
