Vészriadó: minden fronton beindul Trump háborúja
Már vámháborúba csapott át a kínai-amerikai kereskedelmi háború, ami azt mutatja, a felek semmilyen eszköz bevetésétől nem ódzkodnak. A tőzsdék és az árupiacok ezért válságjelzésbe váltottak.
A probléma az, hogy a nehéz fejű Donald Trump elnök valószínűleg egyáltalán nem akar megegyezni Kínával a 2020-as elnökválasztás utánig.
Trump a múlt csütörtökön 10 százalékos vámemelést jelentett be 300 milliárd dollár értékű kínai árura, sőt, azt is kilátásba helyezte, hogy még ugyanekkora pótvámokat vezethet be, ha a távol-keleti ország nem teljesíti a vállalásait az Egyesült Államok felé. Kína viszont jelezte, hogy azonnal leállítja az amerikai agrártermékek importját.
Emellett egy másik fronton is támadtak: elkezdték gyengíteni a jüant. A dollár/jüan árfolyam a hongkongi kereskedésben 2008 óta első ízben átlépte a 7-es szintet, s a kínai jegybank olyan alacsonyan határozta meg saját fixingjét, amire tavaly december óta nem volt példa. A trükk lényege, hogy így a kínai termékeket jóval olcsóbban vásárolhatják meg külföldön, ami amellett, hogy tompítja is valamennyire az USA-ba irányuló termékekre kirótt vámok hatását az elszámolásnál, kiszorítja az amerikai cikkeket a világkereskedelemben a felvevő piacokról. Kína nem először lépte ezt meg, legutoljára 2015-ben értékelték le direkt a nemzeti valutájukat – tavaly év végén magától gyengült az árfolyam -, ami akkor vissza is rántotta a gazdaságot az intenzív bővülés irányába, míg a lépés előtt lassulni látszott a növekedés.
A mostani jüangyengítés hatása sem maradt el: az amerikai tőzsdék beszakadtak a kínai válaszcsapás hatására. 2019-ben még nem zártak olyan rossz napot, mint hétfőn, amikor is a Dow Jones Industrial Average 2,9 százalékkal, 25 717,74 pontra esett vissza, az S&P 500 pedig 2,98 százalékkal gyengült és 2844,74 ponton állt meg a lejtőn. A Nasdaq Composite pedig 3,47 százalékkal zuhant, és 7726,04 pontra esett vissza. Az árupiaci cikkek sem úszták meg a lejtmenetet, mert a New York-i tőzsdezáráskor a Brent ára 73 centtel esett, ami 1,2 százalékos gyengülés, a hordónkénti ár pedig 61,16 dolláros mélységben is volt. A WTI pedig 62 centtel gyengülve esett 55,04 dolláros hordónkénti szintre.
Nem úszták meg a széles körben felhasznált ipari fémek sem. Leginkább a rézre érdemes figyelni, ami miután március és május között a 6300-6500 dolláros tonnánkénti ársávban mozgott, addig most már az 5 646-os szintre is benézett. A réz viszonylag jó jelzője a világgazdaság állapotának: ha nagy rá a kereslet, akkor az ipar – legyen az a feldolgozó-, építő-, netán járműipar vagy az elektrotechnika – arra számít, hogy a késztermékeit el tudja adni, ezért folytatja a termelést. Épp emiatt „doktor réznek” is szokták nevezni a nyersanyag árfolyamát: az esés pedig általában gazdasági visszaesést vetít előre – derül ki a WSJ cikkéből. Vagyis most árazzák a válságot, vagy a növekedés erőteljes lassulását.
Alapvetően ez jó hír az amerikai termelőknek és szolgáltatóknak, így ha az árupiaci cikkek nem is, de legalább a tőzsdei indexek felfelé indulhatnak. Ez pedig részben épp a kínai-amerikai már minden frontra kiterjedt, lassan devizaháborúba torkolló kereskedelmi konfliktus vélhető elhúzódását jelenti. Amit csak alátámaszt, hogy a Goldman Sachs már nem is számít arra, hogy a vámháború véget érhet 2020-ig. „A Trump elnök által múlt csütörtökön bejelentett lépések, valamint az amerikai és a kínai politikai döntéshozók nyilatkozatai alapján az látszik, hogy keményebben lépnek fel egymással szemben a felek. Így a 2020-as választások előtt már nem számítunk kereskedelmi megállapodásra.” – idézi a CNBC Jan Hatziust, a Goldman Sachs vezető elemzőjét.
„Bár korábban azt feltételeztük, hogy Trump elnök azzal számolhat, hogy a megegyezés kedvezhet a 2020-as újraválasztási kilátásainak, most kevésbé vagyunk biztosak abban, hogy ezt ő is így látná” – fejtette ki Hatzius, miért számítanak a konfliktus fennmaradására.
Az viszont egyelőre – a RealClearPolitics elemzései alapján – kérdéses, hogy a kereskedelmi háború eszkalálása valóban kedvez-e Trumpnak. A kutatóintézet legfrissebb összesítései szerint több demokrata párti jelölttől is kikapna Trump. Kimagaslik közülük a korábbi alelnök, a Barack Obama alatt a posztot betöltő Joe Biden, aki átlagosan 6-10 ponttal népszerűbb a mostani vezetőnél.
A Business Insider pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző választáson Trumpot, de hagyományosan a Republikánus Pártot támogató farmerek egyre jobban utálják az elnököt. Már figyelmeztették is, hogy a kereskedelmi háború nem egy játék, márpedig a kínai válaszcsapások rendre őket éri.
Forrás: napi.hu
