Vigyázat! Drámaian megnőtt a bankkártyás csalások száma
Nő a bankkártyás vásárlások száma és értéke is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, de a csalások is egyre gyakoribbak. Az idei első negyedévben a lakosság összesen csaknem 222 milliószor vásárolt kártyával, ez 22 százalékos növekedés egy év alatt. A tranzakciók során csaknem 1650 milliárd forint maradt a kereskedőknél, ami 23 százalékos emelkedés 2018 első negyedévéhez képest.
Pedig már 2018 is erős év volt, akkor összesen 834 milliószor kerültek elő a bankkártyák a vásárlások során, és a költés volumene 6235 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy mind darabszámban, mind értékben 25 százalékkal nőtt a kártyás vásárlási forgalom.
Minden szegmensben gyors a növekedés, de a legdinamikusabban az internetes vásárlások száma és értéke bővül. Az első negyedévben 18 millió alkalommal vásároltak kártyával a világhálón magyarországi bankok által kibocsátott kártyával összesen több mint 360,5 milliárd forintért.
Ez 2018-hoz képes némi lassulást jelent, tavaly ugyanis az internetes kártyás vásárlások darabszáma több mint 37, az értéke pedig csaknem 41 százalékkal nőtt. Összesen 1167 milliárd forintot költöttek el magyarországi bankkártyákkal a világhálón.
Az interneten vásárlókat fenyegeti a legnagyobb veszély, hogy visszaélnek a bankkártyáik adataival. Az MNB adatai szerint tavaly összesen 55 757 alkalommal történt ilyen visszaélés, ezek értéke pedig megközelítette az 1,5 milliárd forintot. Ez nem kevés, hiszen azt jelenti, hogy ezerből 9 tranzakciónál történik visszaélés, és ezer forintból tizenkettőt csalók próbálnak megkaparintani.
Különösen a külföldi vásárlások lehetnek veszélyesek. Hazai webes kereskedőnél csak 4517 visszaélés volt tavaly, ezek értéke 270 millió forintot tett ki. Vagyis külföldi kereskedőknél történt darabszámban a visszaélések 92, értékben pedig 81,5 százaléka. Az MNB honlapja szerint internetes csalást elkövetni a bankkártyákkal egyszerű, elegendő ugyanis hozzá már az is, ha valaki titokban megszerzi a kártya adatait, például lefényképezi az elejét és a hátulját.
Magukat a plasztiklapokat egyre nehezebb hamisítani. A kártyahamisításokból származó veszteségek értéke és a visszaélések száma is gyorsan csökken, a korábban gyakori kártyamásolások megritkultak. Az érintéses fizetések elterjedése ugyanakkor arra csábíthatja a tolvajokat, hogy használják a bankkártyát, hiszen pin kód nélkül is tudnak fizetni.
Tavaly 82 százalékkal nőtt az ellopott kártyákkal elkövetett visszaélések száma, és több mint 22 százalékkal ezek volumene. Összesen 6324 bankkártyát lovasítottak meg, ezekkel több mint 72,5 millió forintot költöttek, vagyis egy-egy kártyával – letiltás és az új kártya költségén felül – átlagosan 11,5 ezer forint kárt okoztak a kártyabirtokosnak.
Az átlagosan okozott kár összege egyre kisebb, ez is arra utal, hogy az érintéses funkciót használják ki a tolvajok. Öt évvel ezelőtt még 40 ezer forint körül volt az átlagos kár. A legtöbb visszaélés a harmadik negyedévben történt tavaly – 2100 darab -, ami arra utal, hogy a nyaralások, fesztiválok során vannak a legnagyobb veszélyben a bankkártyák. Ebben az időszakban átlagosan 8840 forintot költöttek egy-egy ellopott bankkártyáról.
Öröm az ürömben, hogy ha visszaélés történik, annak az árát általában a fogyasztó csak kisebb részben fizeti meg. A jegybank adatai szerint tavaly összesen több mint 1,5 milliárd forintnyi veszteséget könyveltek el végül bankkártyás visszaélések kapcsán. Ennek több mint a 40 százalékát a kereskedők nyelték le.
A kártyatársaságok szabályzata ugyanis úgy működik, hogy ha a kereskedő nem tudja igazolni, hogy teljesítette a vásárlást, vagyis a fogyasztó megkapta a vételárért cserébe az árut vagy a szolgáltatást, akkor vissza kell fizetni neki a pénzt. A veszteségek legnagyobb részét, 52 százalékát a bankok könyvelték el, a kártyabirtokosokra 116 millió jutott az összes veszteségből. Ez kevesebb mint 6 ezer forint visszaélésenként.
