Egyre többen csatlakoznak Macron döbbenetes világháborús tervéhez
Szerdán kezdődött a kétnapos NATO-csúcs Brüsszelben és most sem a béketárgyalások sürgetése van napirenden. Helyette a nyugati vezetők újra olyan tervekről tárgyalnak, amelyek elnyújtják az orosz-ukrán háborút vagy akár a teljes szövetséget beletaszítják a Moszkva elleni nyílt háborúba. Brüsszelben ráadásul már arra készülnek, hogy Amerika Donald Trump megválasztása estén leállítja a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi segélyt, így Európa fogja átvenni az összes terhet, ami csillagászati összegeket jelent. Mutatjuk az egészen megdöbbentő részleteket!
Emmanuel Macron február 26-án egészen megdöbbentő kijelentést tett. A francia elnök akkor arról beszélt, hogy ma már nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába. „Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – jelentette ki.
Arról is beszélt, hogy Franciaország továbbra is a stratégiai bizonytalanságot alkalmazza, vagyis szerintük a kiszámíthatatlanság jó taktika a Moszkva elleni harcukba. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy Párizs mellett mely’ NATO országok tervezik még a katonák küldését Ukrajnába. Egy viszont bizonyos volt, mivel a francia elnök többes számban beszélt, így már akkor léteznie kellett egy erre vonatkozó tervnek.
Az őrült tervhez azonnal csatlakozott Lettország, ami nem annyira meglepő, mivel az egyik legoroszellenesebb országról van szó Európában. A lett védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy alapvetően nem ellenzik a nyugati szárazföldi egységek bevetését Ukrajnában, amennyiben pedig a NATO ezzel kapcsolatban megállapodásra jut, akkor fontolóra veszik a részvételt.
Nem sokkal azt követően, hogy Macron ismertette őrült tervét, kiderült az is, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, legalábbis erről beszélt a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski úgy fogalmazott, hogy köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal.
Sokan megbotránkoztak Sikorski szavai hallatán, azonban aki nem csak a háborúpárti balliberális médiából értesül a hírekről, az tisztában lehet azzal, hogy Oroszország már hosszú ideje, több platformon is közölte, hogy a NATO-katonák jelen vannak Ukrajnában. Persze a katonai jelenlét és katonai jelenlét között is van különbség, hiszen az, hogy országok kiképzőtiszteket küldenek, még nem feltétlen lép át vörös vonalat, az viszont, ha nagyobb létszámú harcoló egységet, már átlépheti.
Emmanuel Macron a bejelentését követő hetekben szorgalmasan próbálta meggyőzni a nyugati vezetőket arról, hogy csatlakozzanak a tervéhez.
A legnagyobb vitakérdés a Taurus nagy hatótávolságú német rakéták körül alakult ki. Ezeket Macron mindenképp szeretné eljuttatni az ukránoknak, a német kancellár viszont félt egy ilyen lépéstől. Ennek oka, hogy ezekkel a rakétákkal Ukrajna területéről Moszkvát is el lehetne érni, egy ilyen támadás pedig beláthatatlan következményekhez vezetne. Macron így megpróbált egy köztes megoldást találni, hogy Scholz keze tiszta maradjon. A javaslata az volt, hogy a németek adják a briteknek a rakétákat, majd ők leszállítják Kijevnek a fegyvereket.
A NATO-csúcstalálkozó szerdai, vagyis első napján jól látszott, hogy továbbra sem a béketeremtés a Nyugat fő célja, hanem a háború elnyújtása, illetve egy esetleges közvetlen konfliktus kierőszakolása Oroszországgal. A Politico arról ír, hogy Brüsszel már felkészült arra az eshetőségre, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, aki majd leállítja a Kijevnek szánt fegyver és pénzügyi segélyezést.
Annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is megkapja ezeket, a NATO szövetség európai fele arra készül, hogy átvegye a „Ramstein” formátumban irányított ukrajnai fegyverszállítások koordinálását az Egyesült Államoktól. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig azt javasolta, hogy egy öt évre szóló 100 milliárd dolláros alapot hozzanak létre Ukrajna javára. Ráadásul, ahogy a Politico írja, egyre nagyobb a NATO európai országai között ennek a tervnek a támogatása.
Nem titkolt célja Stoltenbergnek, hogy Ukrajna minél hamarabb csatlakozzon a NATO-hoz, ami ismételten egy olyan lépés lenne, ami eszkalációhoz vezet, hiszen Moszkva már többször jelezte, hogy a NATO-határ ilyesfajta kiterjesztése Oroszország létét fenyegeti, így semmiképpen nem fogják hagyni.
Az is óriási kérdés a 100 milliárd dolláros alappal kapcsolatban, hogy ebbe mégis ki és miként fog pénzt befizetni.
Ekkora pénzeket nem lehet csak úgy előteremteni, valahonnan el kell venni, méghozzá az európai emberektől. A terv tehát ismét az, hogy a magyar emberekkel (is) akarják megfizettetni az ukrán háború árát.
Az is kiderült, hogy Emmanuel Macron egyre agresszívebb módszerekkel próbálja meggyőzni Joe Bident és Olaf Scholzot arról, hogy küldjenek NATO-katonákat Ukrajnába. Ráadásul szerinte a Nyugatnak folyamatosan kétértelmű üzeneteket kellene küldenie Oroszországnak, hogy ne derüljön ki, mi a NATO következő lépése. Ez is egy teljesen őrült stratégia, hiszen ha egy atomhatalom, mint amilyen Oroszország, félreértelmezi az üzeneteket, annak apokaliptikus vége lehet.
A kétnapos, szerdán kezdődött NATO-csúcson természetesen Magyarország is képviselteti magát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán tett közzé egy üzenetet még az ülés kezdete előtt, amelyben leszögezte, hogy Magyarország számára a két nap tanácskozás során a legfontosabb, hogy ezt a helyzetet fenntartsuk, vagyis elkerüljük, hogy az Ukrajnában zajló háború a NATO háborújává váljon.
„Magyarország ellen fog állni minden egyes olyan javaslatnak, amely adott esetben az Ukrajnában zajló háború eszkalációjához, egy világháború közvetlen fenyegetéséhez vezetne, illetőleg amely javaslatok a NATO és Oroszország közötti konfliktus kialakulását vetítenék előre” – mondta.
Forrás: origo
