Virológus: már túl késő a lezárásokhoz
Európában továbbra is dühöng a járvány harmadik hulláma, miközben az emberek egyre rosszabbul tűrik a bezártságot. Úgy tűnik, a tavasz elesett és a nyárra sem túl jók a kilátások a vánszorgó oltási tempó mellett, bár azért van jó hír is. Egy francia virológus szerint túl késő már teljes zárlatot elrendelni Európában.
Több mint egy év telt el a koronavírus-pandémia kezdete óta, és Európa sötét tavaszt él át – írja a Financial Times európai járványkörképében. A koronavírus-fertőzések, a kórházba kerülők száma és a halálozás számos országban növekszik, miközben egymás után jelennek meg az új vírusváltozatok. A harmadik hullámként emlegetett felfutást a B.1.1.7-re keresztelt angol mutáns okozta, ami csatatérré tette a kontinenst, van olyan ország, ahol romlik, van, ahol stagnál és van, ahol éppen javul a helyzet.
Franciaországban a járvány gyorsan és mindenhol terjed – mondta a parlamentben Jean Castex miniszterelnök, miután Emmanuel Macron államfő elrendelte az ország immáron harmadik nemzeti szintű lezárását, ami egyebek mellett utazási korlátozásokat és este 7 órától reggel 6-ig tartó kijárási tilalmat is tartalmaz. Castex beszámolója szerint két hét alatt 55 százalékkal napi 38 ezerre ugrott a fertőzések száma. Hollandiában nagyjából hasonló, 48 százalékos növekedést jegyeztek fel ugyanebben az időszakban, míg Belgiumban 95, Németországban 75 százalékos ugrást. Az adatokat torzítja, hogy részben a több tesztből adódnak.
Ahogy az idősebbek megkapják az oltást, egyre többen kerülnek az intenzív osztályokra középkorúak és fiatalabbak. Már Németország is a sürgősségi ellátási kapacitásai határára érkezett – derült ki Christian Karagiannidis, az ország intenzív terápiás ellátással foglalkozó szakmai szervezetének vezetője szavaiból. Spanyolországban és Olaszországban szintén kritikus a helyzet. Az angol változat miatt hiába vannak korlátozások, nem hozzák azt az eredményt, amit reméltünk – mondta Giovannai Leoni, az olasz orvosok szövetségének elnökhelyettese.
Kelet-Közép-Európában sem jobb a helyzet. Lengyelországban rekordot döntött a fertőzöttek és a lélegeztető gépen lévők száma és teszteli a járvány az egészségügyi ellátórendszer képességeit. Csehországban a február végén bevezetett erőteljes korlátozások hatására április elejére gyengülni kezdett a járvány. Szlovákiában szintén csúcsra nőtt a lebetegedések száma. Magyarország egy időre élre került Európában a halottak számában, miközben másfél-kétszer olyan gyorsan halad az oltással, mint a többi ország kivéve Máltát. Az utóbbi az orosz és kínai vakcina importjának köszönhető.
Lengyelországban a hivatalos adat szerint közel 2,3 millió ember esett át a koronavírus-fertőzésen, ami a 37 milliós ország lakosságának hat százaléka. Franciszek Rakowksi varsói virológus professzor azonban úgy véli, sokkal többen vannak ennél – derül ki a Business Insider Polska beszámolójából. Becslésében egy az influenza terjedését modellező ismert eljárásból indult ki, amit korrigált az otthoni elzártsággal, a korhatár adta védettséggel és a mutációk megjelenésével. Figyelembe vette, hogy a járványügyi szakértők általában 4-6-szoros szorzóval szokták venni a hivatalos adatokat. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel lakosság 25-33 százaléka lehet túl a koronvírus-fertőzésen.
A jó hír az, hogy a vakcinaellátás a következő hetekben gyorsan javulni fog. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU ellátásában az első negyedévben érkezett 107 millió dózis után a másodikban 360 millió várható. És a különbség még nagyobb, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbiból 55 millió az amerikai Johnson & Johnson oltása lesz, amiből egy szúrás is elég. Ez segítheti, hogy a bizottság elérje a célját, az uniós lakosság 70 százalékának – nagyjából 255 millió ember – beoltását szeptemberre.
Eközben az európai kormányok egyre nehezebben győzik meg országuk lakóit arról, hogy még nem lehet enyhíteni a bezártságukon. Karagiannidis szerint például Németországnak két hét szigorú lezárásra lenne szüksége, az iskolákban hetente kétszer kéne tesztelni és fel kell gyorsítani a tömeges oltást. Antoine Flahault a genfi orvostudományi egyetem igazgatója bírálja azokat, köztük Macront, akik a gazdaság érdekeire hivatkozva vonakodtak szigorítani. Példaként Ausztráliát, Új-Zélandot és Dél-Koreát hozza fel, amelyek kemény zárlatokkal megfékezték a járványt, majd ezt követően jó gazdasági eredményeket értek el.
Valószínűleg túl késő már teljes zárlatot elrendelni Európában – véli Martin Blachier virológus, a párizsi Public Health Expertise tanácsadó cég munkatársa. A francia és a német kormány rájött, hogy lehetetlen bezárni az országukat, az embereknek már teljesen az agyukra ment a járvány. Összességében szerinte a helyzet az, hogy a lezárások már nem oldják meg a problémát, miközben az oltásellátás nem megfelelő.
Forrás: napi.hu
