Visszavágott az ÁSZ Magyar Péternek: Windisch László távozását követeli a miniszterelnök
Újabb fordulatot vett Magyar Péter és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közötti konfliktus: a szervezet határozott közleményben utasította vissza a miniszterelnök vádjait, aki Windisch László elnök távozását követeli. A vita középpontjában a Déli Körvasút fejlesztésével kapcsolatos uniós ellenőrzések, a közpénzek felhasználása és a pártfinanszírozás kérdése áll. Az ügynek személyes vonatkozása is van, hiszen Windisch László Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter jelenlegi élettársa.
Az ÁSZ szerint Magyar Péter a saját kormánya mulasztásait kéri számon a számvevőszéken, miközben a miniszterelnök úgy véli, hogy a szervezet korábban nem megfelelően vizsgálta a kormánypártok kampányfinanszírozását, és az ellenzéki pártokkal szemben szigorúbban lépett fel.
Kemény üzenetet küldött az ÁSZ Magyar Péternek
Az Állami Számvevőszék pénteki közleményében visszautasította a miniszterelnök bírálatait, és arra szólította fel, hogy nyilatkozatai előtt tájékozódjon alaposabban. A szervezet szerint a Déli Körvasút fejlesztésével kapcsolatos európai uniós ellenőrzés során eleget tett a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek.
Az ÁSZ arra hivatkozott, hogy az érintett projekt vizsgálata már a nyáron lezárult. A zárólevelet július közepén megküldték a Nemzeti Fejlesztési Központnak, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak, valamint az Állami Számvevőszéknek. A szervezet szerint a megállapításokkal kapcsolatban elsősorban az érintett fejlesztési és ellenőrző intézményeknek van feladatuk.
A számvevőszék azt is hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzésére külön intézményeket jelöltek ki, ezért az ezekkel kapcsolatos feladatok és felelősségek nem ruházhatók automatikusan az ÁSZ-ra.
A közleményben a szervezet arra is kitért, hogy a kormányzatnak a jogszabályok alapján lehetősége van közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Az ÁSZ álláspontja szerint tehát a Déli Körvasút ügyében felmerült problémák tisztázásához a megfelelő hatáskörrel rendelkező szerveknek kell eljárniuk.
A szervezet végül úgy fogalmazott: nem kritikátlanságot és nem támogatást vár, hanem korrektséget. Ezzel egyértelművé tette, hogy nem fogadja el a miniszterelnök rá vonatkozó állításait.
Magyar Péter az ÁSZ elnökének lemondását követeli
Magyar Péter nem fogadta el a számvevőszék magyarázatát. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte újabb bizonyíték került elő a közpénzek tiltott párt- és kampányfinanszírozásra történő felhasználásával kapcsolatban.
A miniszterelnök egy olyan ügyre is utalt, amelyben Tóth Gabi és Papp Máté Bence közös cége 18 koncertért nettó 52,4 millió forintot kapott egy rendezvényszervezőtől, miközben a rendezvényekhez kapcsolódó kulturális támogatás összege a közlés szerint 450 millió forint volt. Magyar Péter ezt az ügyet is a pártfinanszírozással kapcsolatos kérdések összefüggésében említette.
A politikus szerint az Állami Számvevőszék elnökének felelőssége is felmerül, ezért Windisch Lászlónak távoznia kell a posztjáról. Magyar Péter úgy véli, hogy olyan vezetőre van szükség, aki nem politikai szereplőket szolgál, hanem a magyar törvények betartását tartja szem előtt.
Fontos ugyanakkor, hogy a tiltott pártfinanszírozásra vonatkozó politikai vádak önmagukban nem jelentenek jogerősen megállapított jogsértést.
A Megafon és a kampányfinanszírozás is a vita része
Magyar Péter bírálatainak másik fontos eleme az ÁSZ korábbi pártfinanszírozási gyakorlata. A miniszterelnök azt állítja, hogy az ellenzéki pártokat korábban rendszeresen ellenőrizték és jelentős bírságokkal sújtották, miközben a Fideszhez kapcsolódó ügyekben szerinte nem tártak fel hasonló súlyú szabálytalanságokat.
A politikus a Megafon működését is szóba hozta. Állítása szerint a szervezet kampánytevékenysége és finanszírozása olyan kérdéseket vet fel, amelyek kivizsgálása nélkül nem lehet megnyugtatóan beszélni a pártok közötti egyenlő feltételekről.
Magyar Péter bírálta azt a gyakorlatot is, hogy egyes ügyek vizsgálata hosszabb időt vehet igénybe. Szerinte elfogadhatatlan, ha a hatóságok csak későn kezdenek érdemben foglalkozni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos problémákkal.
Példaként a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyeket is felhozta, amelyek kapcsán azt kifogásolta, hogy szerinte a vizsgálatok nem akadályozták meg időben a jelentős vagyonvesztést. Ezeket az állításokat a miniszterelnök a közpénzek védelmével kapcsolatos szélesebb kritikájának részeként fogalmazta meg.
A kétharmados felhatalmazásra hivatkozik a miniszterelnök
Magyar Péter egy korábban közzétett videórészletben arról is beszélt, hogy a választási eredmény szerinte lehetőséget ad több állami intézmény vezetőjének leváltására. Az ÁSZ elnöke mellett a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, a Kúria elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjét és az Országos Bírósági Hivatal elnökét is megemlítette.
A kérdés azonban jogilag jóval összetettebb annál, mint hogy egy választási felhatalmazás önmagában lehetővé teszi-e valamennyi tisztségviselő leváltását. Az egyes közjogi pozíciók betöltésére és megszüntetésére külön szabályok vonatkoznak, ezért a tényleges lehetőségeket minden esetben az adott tisztségre irányadó jogszabályok határozzák meg.
Magyar Péter mindenesetre egyértelművé tette, hogy változtatni kíván az ÁSZ működésén, és a jelenlegi vezetést nem tartja alkalmasnak a feladat ellátására.
Egy másik bejegyzésében az oligarchák elszámoltatásáról is írt. Azt állította, hogy nem lehet büntetlenséget vásárolni egyes vagyonelemek visszaadásával, és szerinte az ellopott közvagyon teljes visszaszolgáltatására kell törekedni.
Politikai leszámolás vagy az ellenőrző intézmények felelőssége?
Az ÁSZ és Magyar Péter konfliktusa túlmutat egy személyi vitán. A tét az, hogy a közpénzek felhasználását, a közbeszerzéseket és a pártok finanszírozását ellenőrző intézmények miként végzik a munkájukat, és mennyire képesek függetlenül eljárni a politikai nyomástól.
Az ÁSZ szerint a miniszterelnök olyan feladatokat kér rajta számon, amelyek más intézmények hatáskörébe tartoznak. Magyar Péter ezzel szemben úgy látja, hogy a szervezet korábbi működése és a pártfinanszírozási ügyek kezelése indokolja a vezetőváltást.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a vitában megfogalmazott állítások közül melyeket támasztják alá ellenőrizhető dokumentumok, hatósági megállapítások vagy bírósági döntések. A politikai kijelentések önmagukban egyik fél álláspontját sem teszik bizonyított ténnyé.
A konfliktus tehát folytatódik: Magyar Péter Windisch László távozását követeli, az Állami Számvevőszék pedig határozottan visszautasítja a miniszterelnök vádjait.
