Vízágyúval oszlatták a grúz tüntetőket
A grúz kormány döntése, miszerint felfüggeszti az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokat, országszerte tiltakozásokat váltott ki. A fővárosban, Tbilisziben már negyedik napja tartanak a demonstrációk, és a megmozdulások más városokra is átterjedtek. Az ellenzék azzal vádolja a kormányzó Grúz Álom pártot, hogy egyre inkább tekintélyelvű, nyugatellenes és oroszbarát politikát folytat.
A 3,7 millió lakosú Grúziában hónapok óta fokozódik a feszültség a kormánypárt és az ellenzék között – emlékeztet a Reuters hírügynökség. A válság tovább mélyült, amikor csütörtökön bejelentették, hogy a kormány négy évre befagyasztja az uniós tárgyalásokat. Ezt követően több ezer EU-párti tüntető vonult az utcákra, szembekerülve a könnygázzal és vízágyúkkal felszerelt rendőrökkel.
A georgiai biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-jel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét vasárnap este – számolt be az MTI. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a demonstráció résztvevőivel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni. A parlament előtti Rusztaveli sugárúton vasárnap is ezrek sereglettek össze a kormány lemondását és új választások kiírását követelve, bár a tüntetők száma a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint megcsappant az előző éjszakákhoz képest.
A tiltakozások nem korlátozódnak a fővárosra. A grúz média legalább nyolc városból és településről számolt be demonstrációkról. Az Interpress grúz hírügynökség szerint a tüntetők elzárták az ország fő kereskedelmi kikötőjébe, a fekete-tengeri Poti városába vezető bekötőutat. A Formula ellenzéki tévécsatorna felvételeket mutatott be arról, hogy Khashuri városában az emberek tojásokkal dobálták meg a helyi Grúz Álom iroda épületét, és letépték a párt zászlaját.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt,
attól tartva, hogy Grúzia eltávolodik a nyugatbarát iránytól és közeledik Oroszországhoz. A Grúz Álom párt ezzel szemben azt állítja, hogy az ország szuverenitását kívánja megvédeni a külső beavatkozással szemben.
Oroszország szorosan követi az eseményeket. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, jelenleg biztonsági tisztviselő szerint forradalmi kísérlet zajlik Grúziában. A Telegramban közzétett üzenetében úgy fogalmazott: „Grúzia gyorsan halad az ukrán úton, a sötét szakadék felé. Az ilyesminek általában nagyon rossz vége szokott lenni.”
Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök elutasította az Egyesült Államok bírálatát, amely elítélte a tüntetőkkel szembeni „túlzott erőszak” alkalmazását. Egy sajtótájékoztatón kijelentette: „az erőszakos csoportok és külföldi instruktoraik által tegnap alkalmazott legsúlyosabb szisztematikus erőszak ellenére a rendőrség magasabb színvonalon járt el, mint az amerikai és az európai, és sikeresen megvédte az államot az alkotmányos rend megsértésének újabb kísérletétől.”
Az országban kialakult alkotmányos válságot tovább mélyíti, hogy Salome Zourabichvili leköszönő elnök – a kormány kritikusa és Grúzia uniós tagságának határozott szószólója – közölte, nem hajlandó lemondani, amikor a hónap végén lejár a hivatali ideje. Indoklása szerint az új parlament – amelyet októberben választottak meg az ellenzék szerint manipulált választásokon – illegitim, és nincs felhatalmazása arra, hogy megnevezze utódját.
Diplomaták és köztisztviselők százai írtak alá nyílt levelet, amelyben tiltakoznak az EU-tárgyalások felfüggesztése ellen, mivel az uniós csatlakozás célja Grúzia alkotmányában szerepel. Kobakhidze megerősítette, hogy a washingtoni nagykövet is a lemondott magas rangú diplomaták között van.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta eltelt időszak nagy részében Grúzia erősen a Nyugat felé orientálódott, és igyekezett lazítani Oroszország befolyását. Az ország ígéretet kapott a NATO-tagságra, és tavaly hivatalosan is az EU tagjelöltjévé vált. Belföldi ellenfelei és a nyugati kormányok azonban egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a Grúz Álom párt – tagadása ellenére – fel akarja adni ezt az irányt.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője szolidaritását fejezte ki a tüntetőkkel. Az X-en közzétett üzenetében kijelentette: „kiállunk a grúz nép és az európai jövő mellett. Elítéljük a tüntetők elleni erőszakot és sajnáljuk a kormánypárt jelzéseit, hogy nem követik Grúzia útját az EU-hoz és az ország demokratikus visszalépését. Ennek közvetlen következményei lesznek az EU részéről.”
portfolio
