Magyarország 6,5 milliárd eurónyi uniós forrás elvesztését kockáztatja, ha augusztusig nem valósulnak meg a szükséges reformok. Ursula von der Leyen az új magyar kormánnyal való együttműködés felgyorsítását sürgeti – derül ki a Süddeutsche Zeitung beszámolójából a Die Zeit hetilap 80. évfordulóján elhangzott beszédéről.
Az Európai Bizottság elnöke a hétvégén beszélt arról, hogy Magyarország számára a Helyreállítási Alapból visszatartott 6,5 milliárd euró sorsa a tét, amelyről már megkezdődtek a tárgyalások a Tisza Párt képviselőivel. Ez az összeg augusztus végén végérvényesen elvész, ha addig nem teljesülnek a jogállamisági mérföldkövekhez kötött reformok és beruházások.
Óriási az időnyomás, éppen ezért két napja a Bizottság legjobb szakembereiből álló csapatot küldött Budapestre, hogy Magyar Péter kormányának stábjával közösen dolgozzanak a feltételek teljesítésén – mondta el von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke hozzá tette: meggyőződésem, hogy a magyar emberek megérdemlik, hogy megkapják ezeket az uniós forrásokat.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel nem lehetett volna-e szigorúbb az Orbán-kormánnyal szemben, Von der Leyen határozottan válaszolt. Kiemelte, hogy összesen 17 milliárd eurót fagyasztottak be, ami egy Magyarország méretű gazdaság számára hatalmas összeg. Hozzátette, hogy a hiányzó uniós források az ország versenyképességének további romlásában is megmutatkoztak, amit végül a választók is visszaigazoltak a szavazófülkékben. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden szankciónál gondosan ügyelniük kellett az uniós alapszerződések betartására.
Az Orbán-kormány ugyanis az Európai Bírósághoz fordulhatott volna, és egy esetleges pervesztés az Európai Bizottság számára a legrosszabb forgatókönyvet jelentette volna, ezért maximálisan betartották a jogállamisági normákat.
A bizottsági elnök az eseményen arra is kitért, hogy az Orbán-kormány éveken át tartó „rendszeres obstrukciójának tanulságaként meg kellene szüntetni az egyhangú döntéshozatal elvét a Külügyek Tanácsában”. Erről a magyar választási eredményekről szólva már a múlt héten is beszélt, jelezve, hogy szerinte a minősített többségi döntéshozatalra kell áttérni egyre több területen az EU-ban.
Tapasztalatai szerint különösen a külpolitikában van szükség arra, hogy Európa gyorsan és egységesen tudjon fellépni. A magyar vétók miatt ez sokszor nem volt lehetséges, főként az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben. Emiatt – Von der Leyen szavaival élve – a világ többi része joggal kérdezte: hol van Európa?
A magyar kormányváltás pillanatát éppen ezért meg kellene ragadni arra, hogy az egyhangú döntéshozatal elvét alapvetően újratárgyalják az állam- és kormányfőkkel. Elismerte ugyanakkor, hogy ez korántsem egyszerű feladat.
Az egyhangúság eltörléséhez ugyanis szintén egyhangúságra van szükség– jegyezte meg a bizottsági elnök.
portfolio