A Reuters értesülése szerint az Európai Unió vezetői hétfőn megegyeztek abban, hogy fokozzák az Oroszországgal és más fenyegetésekkel szembeni védelmet, növelik a kiadásokat, és igyekeznek pótolni a katonai képességek hiányosságait.
Már eddig is sokat tettünk, de még többet kell tennünk. Jobban, erősebben és gyorsabban kell cselekednünk, és mindezt közösen kell tennünk
– mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli védelmi csúcstalálkozót követően.
Bár a vezetők egyetértettek a védelmi kiadások növelésének szükségességében, nagyrészt megválaszolatlanul hagyták azt a kérdést, hogy honnan teremtenek elő forrásokat a tervezett növelések finanszírozására. Az elmúlt években az európai országok már jelentősen emelték védelmi költségvetésüket Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójára válaszul, miközben egyre erősödik az a nézet, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az Egyesült Államoktól a kontinens biztonsága terén.
A kérdéskört tovább bonyolította Donald Trump amerikai elnök NATO-politikája, valamint az európai országokkal szemben támasztott követelése, miszerint többet kellene költeniük saját védelmükre. A csúcstalálkozó kezdetét beárnyékolta Trump hétvégi bejelentése is, amely szerint új vámokat vethet ki az EU-ból származó importra.
A találkozón a vezetők megegyeztek abban, hogy a védelmi rendszerükben fennálló kritikus hiányosságokra, például a lég- és rakétavédelem, a lőszerek és a katonai szállítás fejlesztésére fognak összpontosítani. Azonban arról nem született konkrét megállapodás, hogy milyen finanszírozási formákat alkalmaznak majd ezeknek a céloknak az elérésére.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kiemelte, hogy
„Európának alapvetően a védelmi kiadások növelésére van szüksége. Ehhez pedig meg kell erősíteni a védelmi ipari bázisunkat.”
Emellett hangsúlyozta, hogy a Bizottság rugalmas megoldásokat keres az uniós országok államháztartására vonatkozó szabályokban annak érdekében, hogy könnyebb legyen a védelmi beruházások finanszírozása. A NATO főtitkára, Mark Rutte, valamint Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is részt vett a hétfői tárgyalásokon, ahol az uniós országok védelmi kiadásainak jövőbeli emeléséről folytattak eszmecserét.
2024-ben az EU-tagállamok átlagosan a GDP-jük 1,9%-át költötték védelemre, ami mintegy 326 milliárd eurót jelentett, ez pedig 30%-os növekedésnek felel meg 2021-hez képest.
A Bizottság becslése szerint azonban a következő évtizedben legalább 500 milliárd eurós többletkiadásra lenne szükség az európai védelmi rendszer fenntartásához. Trump szerint a NATO-tagállamoknak a GDP-jük 5%-át kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk – ezt az arányt azonban jelenleg egyetlen szövetséges ország sem éri el, beleértve az Egyesült Államokat sem.
Von der Leyen és Costa szerint többféle finanszírozási lehetőség is szóba jöhet, beleértve a nemzeti védelmi költségvetések növelését, az Európai Beruházási Bank szerepének kiterjesztését, valamint a magántőke bevonását. A vezetők azonban elkerülték annak a politikailag érzékeny kérdésnek a nyilvános megvitatását, hogy szükséges-e közös uniós adósság kibocsátása a védelmi kiadások fedezésére. Diplomáciai források szerint lehetséges kompromisszumként felmerült, hogy a katonai fejlesztések finanszírozását támogatások helyett hitelekkel oldják meg.
Forrás: Mandiner