Az Egyesült Államok figyelmeztette Kínát: ne szállítson halált okozó fegyvereket Oroszországnak, amiket az ukrajnai háborúban vethet be. Kína közölte, hamarosan ismerteti saját álláspontját. Amit viszont máris bizalmatlanul fogadtak. Jött viszont egy kínai béketerv, amire máris reagáltak az amerikaiak.
Nem volt meglepetés, hogy az idei Müncheni Biztonsági Konferencia az ukrajnai háborúval foglalkozott. Kamala Harris amerikai alelnök azt mondta: Oroszország nemcsak háborús, de emberiség elleni bűncselekményeket is végrehajtott – jelezve, hogy Washington nem fordul el Kijevtől. Hétfőn jött a mindennél egyértelműbb megerősítés: Joe Biden elnök útja.
A Münchenben elhangzottak ugyanakkor felvetik: vajon a nagyobb, amerikai-kínai játszma része-e az ukrajnai háború? Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis közölte: az Egyesült Államok szerint Kína halált okozó fegyvereket készülhet szállítani Oroszországnak, ami Amerika számára „nagy gondot jelenthet”.
Blinken találkozott Vang Ji vezető kínai diplomatával, akit arra is sürgetett, hogy Kína hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, amihez kommentátorok szerint az EU és a G7-ek 60 dolláros ársapkájánál olcsóbban jut hozzá, és ami ellensúlyozza a Moszkva elleni szankciók erejét.
Az amerikai külügyminiszter egy tévéműsorban azt mondta, Kína „még nem lépte át a határt” a fegyverszállítással, de ő „hamarosan bemutatja a biztonyítékot” arról, hogy komolyan ezen gondolkodik. Washington szerint Peking már most adhat át „megfigyelési infomációkat” a Bahmutot ostromló Wagner-csoportnak (friss hírek szerint körbezárták a várost) – ahogy az Egyesült Államok is szolgáltatott információkat Ukrajnának orosz célpontokról.
A találkozón szóba került az Egyesült Államok által lelőtt állítólagos kínai kémléggömb is – amiért Blinken szerint Ji „nem kért bocsánatot”. Nem is akart, mivel Kína szerint Washington „abszurd módon, hisztériukusan túlreagálta” az ügyet és visszaélt erejével.
„Ezzel nem erőt demonstrált, hanem gyengeséget” – mondta, miközben továbbra is „útvonaláról letért, polgári léggömbnek” nevezte a ballont.
Amivel Kína újabb rosszpontot szerezhet magának nyugaton, az az, hogy Hszi Csin-ping elnök saját béketervet vázol fel az ukrajnai háború leállítására. Az első amerikai értékelés az volt, hogy a terv csak felületesen említi a békés párbeszéd, a területi integritás és szuverenitás elveit. Egyes európai diplomaták szerint kérdéses, hogy Kína tényleg hajlandó-e hatni Moszkvára, hogy állítsa le a háborút. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt emelte ki, hogy „Kína képtelen volt elítélni az inváziót”.
Viszont Dmitro Kuleba ukrán miniszterelnök, aki maga is találkozott a kínai küldöttel, azt mondta: reméli, hogy a Kína által megfogalmazott elvek a területi integritásról segítik abban, hogy elfogadja Ukrajna álláspontját. De vajon Kína hangsúlyosabb megnyilvánulásai igazolják-e azokat, akik szerint Ukrajnában proxiháború folyik? Nyugati kommentátorok ezt a megközelítést általában hevesen elutasítják, de egyre gyakoribb a „második hidegháború” emlegetése, amelyben a fő ellenfél Peking. Ezt mondja például Jorge Heine, a Bostoni Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, és erre utalhat, hogy az Egyesült Államoknak sikerült elérni, hogy Kína szerepeljen a NATO stratégiai koncepciójában – bár az európaiak ellenkezése miatt a szöveg „nem olyan erős, mint Washington remélte”.