Az Egyesült Államok, aki a cseppfolyósított gázexportjához keres felvevőpiacot, eddig mindent megpróbált elkövetni, hogy megakadályozza az Oroszországból Németországba irányuló Északi-Áramlat 2 gázvezeték megépítését, sikertelenül.
A Navalnij-ügy és ami mögötte van.
Washingtonnak diplomáciai úton nem sikerült megakadályoznia az Északi Áramlat 2 beruházást. Az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg az összes európai vállalatot, amelyek részt vennének a gázvezeték projektben, de a németországi NATO csapatkivonások is ide vezethetőek vissza. Mindezek ellenére Angela Merkel kancellár közölte, hogy a szövetségi kormány és a CDU is egységesen elkötelezett az Északi Áramlat 2 vezeték megépítése mellett.
Washington és Berlin viszonya fagyossá vált miután Németország nyilvánvalóvá tette, hogy nem kér a méregdrága amerikai cseppfolyósított gázból és Oroszországgal együttműködve mindenképp megépítik a vezetéket.
Az Egyesült Államok nehezen viseli, hogy Európában nem tud versenyezni a jóval olcsóbb orosz földgázzal. A politikai nyomásgyakorlás kudarcot vallott, így következő lépés a jól ismert szankciós politika, egy nagy adag oroszellenes hangulatkeltéssel.
A mai napig nincs egyértelmű bizonyíték Navalnij mérgezésére, de már az első naptól kezdve ezt tényként közli a nyugati média. Már azt is tudni vélték, hogy Novicsokkal mérgezték meg a politikust. Sietve igyekezet elítélni Oroszországot az USA összes szövetségese az Európai Bizottságtól kezdve a NATO-ig. Washington és Brüsszel azonnal szankciókat követel Moszkvával szemben, amelyek célpontja nagy “meglepetésre” az Északi Áramlat 2 lesz.