A lap szerint Zelenszkij eredetileg jóváhagyta a gázvezetékek aláaknázásának tervét. A műveletet Zaluzsnij, aki akkor az AFU főparancsnoka volt, irányította, és minden parancsot szóban adtak át, hogy ne maradjon bizonyíték. Ezt követően az Egyesült Államok megpróbált beavatkozni a helyzetbe.
„A CIA követelte, hogy Zelenszkij hivatala állítsa le a műveletet” – írta a WSJ.
A kiadvány szerint Zelenszkij átadta ezt a parancsot Zaluzsnyijnak, de a tábornok figyelmen kívül hagyta a parancsot, „és csapata kiigazította az eredeti tervet”.
A WSJ-vel folytatott levelezésben Zaluzsnyij, aki jelenleg Ukrajna londoni nagyköveteként dolgozik, tagadta, hogy köze lenne a csővezeték elleni robbantáshoz.
A lap négy magas rangú ukrán biztonsági tisztviselőtől kért állásfoglalást, akik a cikk szerint „vagy részt vettek az Északi Áramlat elleni robbantásban, vagy közvetlen hozzáféréssel rendelkeztek a műveletről szóló információkhoz”. A megkérdezettek mindegyike megerősítette, hogy Kijev „legitim célpontnak” tekintette a gázvezetékeket.
A cikk azt állítja, hogy a német nyomozók erőfeszítései a Zaluzsnyij és segítői elleni bizonyítékok gyűjtésére összpontosulnak. A megállapítások megfordíthatják Kijev és Berlin kapcsolatát, amely Ukrajna számára a finanszírozás és a katonai felszerelések nagy részét biztosította.
„Egyes német politikai vezetők talán azért voltak hajlandóak figyelmen kívül hagyni az Ukrajnára utaló bizonyítékokat, mert attól tartottak, hogy aláássák a háborús erőfeszítések hazai támogatását. De a német rendőrség politikailag független, és a nyomozásuk önálló életre kelt, ahogy egyik nyomot a másik után dolgozták fel” – írta a kiadvány.
Emellett egy meg nem nevezett, a nyomozást ismerő német tisztviselő a WSJ-nek azt mondta, hogy „egy ilyen mértékű támadás elég ok arra, hogy a NATO kollektív védelmi záradékát működésbe hozza, de a kritikus infrastruktúrát egy olyan ország rombolta le”, amelyet Berlin fegyverekkel támogat.
Magyar Hírlap