Zelenszkij most éppen a kínaiak beavatkozásával ijesztgeti a világot
Ha nem lenne elég baj, hogy még folyik az ukrajnai háború, Zelenszkij tovább emeli a tétet. Most, hogy az oroszok oldalán harcoló két kínai katonát az ukránok elfogtak, kijelentette: a Kreml megpróbálja Pekinget bevonni a konfliktusba. Az ukrán elnök hozzátette: Putyin bármit megtesz, csak ne kelljen véget vetni ennek a konfliktusnak. A hamis érvelés éppen arra elég, hogy Zelenszkij újabb nyugati segélyek kierőszakolására használja fel.
„Kína belép a háborúba”. Ilyen és hasonló címekkel jelentek meg tudósítások a világsajtóban, azt követően, hogy Zelenszkij bejelentette: két kínai katonát elfogtak, akik az oroszok oldalán harcoltak. Az ütközetekben állítólag még négy kínai katona vett részt.
A drámainak szánt közlendő pánikszerűen lett úrrá a nemzetközi sajtón. A probléma azonnal úgy vetődött fel, hogy vajon Kína, hasonlóan, mint Észak-Korea, belép-e az ukrajnai háborúba? Egyelőre ugyanis tisztázatlan, hogy a kínai katonák hogyan és milyen céllal érkeztek Ukrajnába. Az sem világos, hogy az elfogott két kínai harcoson, illetve a négy további kínai katonán kívül hányan lehetnek még Ukrajnában, akikről nincs is információ.
Peking idáig hivatalosan kívül maradt a krízisen, bár sok tekintetben Moszkvát támogatta. Nagyon valószínűtlen, hogy a kínai katonák hivatalos küldetést teljesítettek volna Oroszország javára.
A kínai diplomáciának komoly tapasztalatai vannak azzal kapcsolatban, hogy miként lehet részt venni egy konfliktusos helyzetben úgy, hogy közben hivatalosan nem válnak részesévé az eseményeknek.
Amikor 1950-ben Észak-Korea megtámadta déli szomszédját, gyors phenjani győzelemre lehetett számítani, többek között azért, mert a Szovjetunió mellett, Kína muníciót szállított az Északnak. Ez nem minden esetben fegyvert vagy lőszert jelentett, a tételek között élelmiszer, gyógyszer, tábori felszerelés volt. Magyarország is ezt tette, egy kórházat, felszereléssel együtt épített meg Észak-Koreában. Ez a segítség még nem jelentette a háborúban való részvételt.
Viszont megfordult a hadiszerencse, és Kim Ir Szen csapatai a kínai határig szorultak vissza, Mao Ce-tung, úgymond, engedélyezte kétmillió önkéntesnek, hogy átlépjék a közös határt, és Észak-Korea oldalán belépjenek a háborúba. Ez már háborús részvételnek számított, ezért Peking is aláírta 1953-ban a fegyverszüneti megállapodást. Viszont a kínaiaknak az „önkéntes” megfogalmazása mégis diplomáciai távolságtartást jelentett, holott mindenki tudta, hogy a kétmillió katona a Kínai Népköztársaság haderejének a tagja.
Bárhogyan is áll a dolog, a kínai katonák Ukrajnában való megjelenése biztosan nem azonos körülmények között történt, mint Észak-Korea fegyveres erői 11 ezer fős alakulatának az orosz oldalon történő bevetése.
Moszkva és Phenjan államközi szerződést kötött az észak-koreai egységek „átvezényléséről”. Pekinggel a Kreml nem kötött ilyen megállapodást. Valószínűleg a kínaiak egyéni akciójáról van szó, vagyis zsoldosként szolgálhattak.
Államilag szervezett nagyobb kínai katonai mozgást egyébként is már korábban észrevettek volna. Pekingben pontosan tudják, ha kiderül, hogy a csapatok a kínai hadsereg tagjaiként szolgálnak, akkor ez a háború eszkalációjához vezethetne. Kínának pedig nem érdeke, hogy belekeveredjen ebbe a konfliktusba.
Itt kell megjegyezni, hogy az orosz–ukrán háborúban eddig különböző országok katonái vettek részt, de ez nem azt jelentette, hogy hazájuk hivatalosan beavatkozott volna az eseményekbe.
Sokkal nagyobb veszélyt jelent, hogy Zelenszkij alkalmat látott arra, hogy „farkast” kiáltson. Rögtön ismét, ki tudja hányadszor, az áldozat szerepét öltötte magára, és kijelentette: az elfogott kínai katonák az orosz fegyveres erők tagjai. Az ukrán elnök szerint az orosz hadseregben számos kínai szolgál. Ezzel kapcsolatban azzal vádolta a Kremlt, hogy „közvetlenül vagy közvetve” megpróbálja Pekinget bevonni a konfliktusba.
Ez erős propagandamuníciót jelenthet az Európai Unióban mindazoknak a politikusoknak, akik a háború folytatása melletti véleményükhöz érveket keresnek. Az ukrán elnök ugyanezt teszi, mint mondta: Kína közvetlen vagy közvetett részvétele ebben az európai háborúban egyértelműen jelzi, hogy Putyin bármit megtesz, csak ne kelljen véget vetni ennek a konfliktusnak.
Helyben vagyunk, mert éppen ő az, aki mindent megtesz a háború folytatásáért, mert csak így tudja megőrizni a hatalmát.
Magyar Hírlap
