Zelenszkij a NATO segítségével szeretné visszahódítani az Oroszországhoz csatlakozott ukrán területeket
Volodimir Zelenszkij Ukrajna NATO-ba történő felvételének meggyorsítását kérte azzal a szándékkal, hogy az Észak-Atlanti Szövetség segítségével visszaszerezze az Oroszországhoz csatlakozott országrészeket. Az amerikai kormány tudatta, hogy nem tartja időszerűnek Ukrajna NATO-felvételét, bár nyitva hagyja a kaput előtte, addig is minden támogatást megad Kijevnek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
Donyeck, Luhánszk, Herszon és Zaporozsje vezetői pénteken az orosz elnökkel a Kremlben aláírták a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződéseket, melyeknek a nevezett területeken szeptember 23-27. között megtartott népszavazás szolgál jogalapul.
Az Egyesült Államok határozati javaslatot terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, hogy orosz annektálásnak minősítsék az ukrán régiók csatlakozását, és nemzetközi jogba ütköző cselekedetként elítéljék, de Oroszország vétót emelt ellene. Kína tartózkodó álláspontra helyezkedett.
Joe Biden amerikai elnök pénteken törvényjavaslatot írt alá arról, hogy 2023-ban további 12,4 milliárd dolláros támogatásban részesítsék Zelenszkij rendszerét. Az összegből 3,7 milliárdot katonai célra fordítanának. A német külügyminiszter, Annalena Baerbock további nehézfegyver szállítmányt helyezett kilátásba Kijevnek.
Oroszország áhított feldarabolására, és természeti kincseinek remélt megkaparintására utalva Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, hogy „az Egyesült Államok a második világháború vége óta próbálja újjáéleszteni a fasizmust Európában, és Ukrajnát a világ szélsőjobboldali szélsőségeinek hídfőjévé változtatta. A neonáci mozgalmak elődeik sorsára jutnak”.
A Biztonsági Tanács orosz kezdeményezésre összeült pénteki rendkívüli ülésén a BT NATO-tagjai (USA, Nagy-Britrannia) visszautasították az orosz elnök kijelentését arról, hogy a gázvezeték felrobbantásához „angolszász” nyomok vezetnek. Az orosz képviselő, Nebenzija nagykövet nemzetközi vizsgálatot sürgetett a szabotázsakció körülményeinek tisztázására, és javasolta, hogy a vizsgáló bizottságban Oroszország mellett vegyenek részt mindazok az államok, amelyeknek parti vizeinél a gázvezeték elhalad. Ezek Németország, Dánia és Svédország.
Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke pénteken közölte: arra utaló információkkal rendelkeznek, hogy a Nyugat részt vett az Északi Áramlat 1-es és Északi Áramlat 2-es vezeték ellen elkövetett szabotázsakcióban.
Kijev, Washington, Moszkva, 2022. október 1. szombat (MB)
