Volodimir Zelenszkij ukrán államfő azt követelte, hogy a szankciók miatt jelenleg a nyugati pénzintézetekben zárolt 300 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont adják át Kijevnek.
Az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón felvetette a nyugati támogatások kérdését, különösen annak lehetőségét, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök csökkentheti a Kijevnek nyújtott támogatást.
Az ukrajnai konfliktus 2022 februárjában történt eszkalálódását követően az Egyesült Államok és szövetségesei 300 milliárd dollárra becsült összeget fagyasztottak be az orosz központi bankhoz tartozó eszközökből. A pénzeszközök nagy részét, mintegy 197 milliárd eurót az Euroclear banknál tartják. A brüsszeli székhelyű elszámolóház becslése szerint a lefoglalt orosz eszközök 5,15 milliárd euró kamatot termeltek az idei pénzügyi év első három negyedévében.
„Mindenki azt mondja: Mit fogsz tenni, ha Trump nem támogat téged anyagilag? Honnan fogtok fegyvereket szerezni? Hadd válaszoljak. Elvehetjük azt a 300 milliárd dollárt, ami jogosan megillet minket?” – mondta Zelenszkij.
Ez lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy fegyvereket vásároljon magának – állította.
„Lehetséges, hogy mi magunk döntsük el, milyen fegyverekre van szükségünk? Eltudjuk-e mi magunk dönteni, hogy mit kezdjünk ezzel a pénzzel?” – tette hozzá.
A németországi Kiel Intézet statisztikái szerint az Egyesült Államok és európai szövetségesei eddig több mint 218 milliárd dollárnyi támogatást juttattak a kijevi rezsimnek a konfliktus kiéleződése óta. Az utóbbi hónapokban azonban a kifizetések egyre kisebbek lettek, és a nagyobb segélyek helyett inkább kölcsönöket kaptak.
Októberben a G7-országok véglegesítettek egy hatalmas, 50 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajnának, amelyet a jelenleg Nyugaton befagyasztott orosz vagyonon felhalmozódott nyereséggel fedeznének. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a vagyon teljes elkobzására, az IMF eddig ellenezte ezt az intézkedést, mivel aggályait fejezte ki, hogy az alááshatja a nyugati pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
Moszkva „lopásként” ítélte el a vagyonbefagyasztást, és többször figyelmeztetett, hogy a pénzeszközeinek lehívása törvénytelen lenne, és veszélyes precedenst teremtene.
A nyugati finanszírozók egyre inkább aggódnak a Kijevnek juttatott pénzek miatt, mivel a korrupció évek óta Ukrajna egyik legnagyobb problémája. Júniusban az Európai Bizottság is felállított egy különleges megfigyelőszervet az esetleges sikkasztások megelőzésére. Az év elején a Pentagon főfelügyelője az ukrajnai korrupciót súlyosnak, a kormányt pedig „az egyik legkevésbé elszámoltathatónak” nevezte Európában.
orosz hírek