Zelenszkij már vesztese a NATO csúcsnak
Ma, egy hivatalos vacsorával kezdődik a NATO csúcs. Egy dolog már biztosan látszik, Zelenszkij a nagy vesztese a hágai találkozónak.
A héten, június 24-én és 25-én Hágában rendezik meg az éves NATO-csúcstalálkozót. A találkozó központi témája a védelmi kiadások növelése lesz, Donald Trump amerikai elnök ugyanis bejelentette, az Egyesült Államok elvárja a többi tagállamtól, hogy a jelenlegi háborús helyzetben több pénzt fordítsanak a hadászati kiadásokra, és Európa ne az USA-tól várja el a katonai védelmet.
A résztvevő országok várhatóan megszavazzák, hogy a jövőben mindegyik tagállam a GDP-je 5 százalékát védelmi intézkedésekre költse, ám a közelmúlt nemzetközi konfliktusai, illetve néhány ország gazdasági és társadalmi instabilitása miatt most úgy fest, mégsem lesz teljes egyetértés a résztvevők között.
A kormány és államfők találkozójára a második, szerdai napon kerül sor, amikor várhatóan Donald Trump amerikai elnök is fel fog szólalni, aki várhatóan az egyik központi szereplője lesz a hágai eseményeknek.
A Euronews szerint mind a 32 NATO-tagállam nagykövete aláírta azt a nagyszabású költségvetési tervet, amelynek értelmében az eddigi 2-ről 5 százalékra emelnék a hadászati célra fordítandó GDP összegét.
A kezdeményezés Donald Trump amerikai elnöktől származik, de az összes NATO ország egyet ért abban, hogy növelni kell az ilyen jellegű kiadásokat, és ezen dolgoznak már az ukrajnai háború kirobbanása óta. Ennek ellenére még 2024-ben is az USA fizette a tagállamok összes védelmi kiadásának kétharmadát, és ezt elégelte meg most Donald Trump.
A háromszázalékos emelkedés a legtöbb tagállam számára jelentős kihívást fog jelenteni, tekintve, hogy Mark Rutte pár napja jelentette be, hogy az utolsó tagállamok – Kanada és Portugália – 2025-re érik el a 2023-ra tervezett 2 százalékos határt.
Bár a hivatalos részleteket csak a találkozó után jelentik be, a tagállamok 2035-re valósítanák meg a vállalást. A főtitkár továbbá bejelentette, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az 5 százalékból csupán 3,5-öt kéne úgynevezett „kemény védelemre”, vagyis fegyverekre és csapatokra költeni. A maradék 1,5 százalék fordítható védelemmel kapcsolatos beruházásokra, például a kiberbiztonság és a katonai mobilitás fejlesztésére.
Sok európai tagállam azonban továbbra is szkeptikusan áll az amerikai elváráshoz, és úgy vélik, aránytalanul sok az 5 százalék, tekintve, hogy a legtöbben még a 2 százalékért is igencsak megküzdöttek.
Donald Trump korábban jelezte, az USA is növelni fogja védelmi kiadásait, de Amerikára nem vonatkozik az új, 5 százalékos határ. (Az Egyesült Államok jelenleg a GDP-je 3,5 százalékát költi hadászati célokra.) Szintén mentesül az elvárás alól Izland, amely nem rendelkezik saját hadsereggel.
Spanyolország, amely a tagállamok közül arányosan a legkevesebbet költ védelemre, szintén jelezte, hogy csatlakozna a kivételezettek társaságához.
Az esetleges engedmények feszültséget szülnek a tagállamok között. Az olasz La Repubblica azt írta, nem marad következmények nélkül, ha Spanyolország engedményeket kap, ugyanis Olaszországnak és Belgiumnak is voltak fenntartásai, mégis beadták végül a derekukat. A lap szerint a diplomaták körében már arról megy a diskurzus, vajon hogy fogja a többi tagállam fogadni, ha kivételeznek Madriddal, tekintve, hogy sokan hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és szintén rengeteg pénzükbe fog kerülni, ha be akarják tartani az előírásokat.
Egy hete bejárta az internetet a hír, hogy Donald Trump idő előtt otthagyta a G7-ek kanadai találkozóját. A Fehér Ház a közel-keleti helyzetre hivatkozott, de egyes források szerint az elnöknek elege lett a fölösleges és hosszadalmas diplomáciai „ceremóniákból”. Washington nem kommunikált semmit, ami erre utalna, de az biztos, hogy sok európai országban, amelyek vezetése nyíltan szimpatizált a Biden-adminisztrációval, látványosan tartanak az új amerikai elnöktől, és igyekeznek a kedvében járni, hiszen Európa biztonsága továbbra is nagyban függ az Egyesült Államoktól.
Az európaiak számára fontos, hogy maguk mellett tartsák az Egyesült Államokat a tovább húzódó ukrajnai háború kérdésében, különösen most, amikor a közel-keleti események egyre inkább magukra vonják Washington figyelmét.
A Politico szerint részben ennek köszönhető, hogy a csúcstalálkozót a Trump által kezdeményezett védelmi kiadásokkal kapcsolatos intézkedés köré szervezték, ahogy az is, hogy Zelenszkij ukrán elnök ez alkalommal csak az első napjára, a nyitóvacsorára kapott meghívót.
„Meg kell neki ígérnünk, hogy elérjük az 5 százalékot. Erről fog szólni ez a találkozó” – nyilatkozta a lapnak egy védelmi alkalmazott.
Az előzetes tervek szerint Trump szerdán mond majd beszédet, a találkozó zárásaként, amikorra reményei szerint megszületik az egyezség, és igazi győzelmi beszéd lehet az elnök számára. Már csak azért is, mert Trump a Hágába indulása előtt pár órával jelentette be, hogy elintézte a tűzszünetet Izrael és Irán között, ami várhatóan szintén fontos témája lesz a csúcstalálkozónak, noha az iráni konfliktus nem tartozik a NATO hatáskörébe.
Európa továbbra is Oroszországra koncentrál
Bár a hágai csúcstalálkozón az elmúlt időszakhoz képest valamelyest háttérbe fog szorulni az Oroszország elleni háború kérdése, az Európai Unió kommunikációja továbbra is nyílt és egyértelmű. Kaja Kallas az Európai Parlament június plenáris ülésén a közelgő csúcstalálkozóra hivatkozva hangsúlyozta, Európának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát katonailag a háborúban, és folytatni kell az Oroszország elleni szankciókat, mert azok – minden egyéb híresztelés ellenére – működnek.
„Tavaly Oroszország többet költött a hadseregére, mint az összes uniós ország együttesen. Többet költött védelemre, mint egészségügyre, oktatásra és társadalompolitikára együttvéve” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság alelnöke, és hangsúlyozta, „nem költ az ember ennyit a hadseregre, ha nem tervezi használni”.
Végül figyelmeztetett, hogy minden európai országnak foglalkoznia kell a saját védelmével, mert Oroszország nem áll meg Ukrajnánál.
Összességében tehát különböző logikával visszavezetve, de mindenkinek érdeke Európában a hadsereg fejlesztése, ezért várhatóan a csúcstalálkozó résztvevői is hajlani fognak rá, hogy elfogadják a kiadások növelését célzó kezdeményezést – derül ki a Mandiner cikkéből.
