A Die Weltwoche elemzése szerint Ukrajnában hatalmi átrendeződés van készülőben, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök katonailag és politikailag is fölénybe került, az Egyesült Államok pedig fokozatosan ráébred, hogy már nem uralja egyedül a világot. A svájci hetilap úgy látja, az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett: a Nyugat stratégiája kudarcot vallott, és egyre nyilvánvalóbb, hogy Putyin diktálja a feltételeket.
A lap szerint Oroszország, bár a szankciók sújtják, gazdaságilag meglepően jól alkalmazkodott a háborús körülményekhez. A nehézségek növekednek ugyan, de Moszkva még mindig elég erős ahhoz, hogy saját feltételei mellett üljön tárgyalóasztalhoz. Putyin számára a béke most menekülőút lehet az elszigeteltségből, miközben katonai sikerei miatt nem kényszerül kompromisszumokra.
Az Egyesült Államok ezzel szemben frusztráltan tapasztalja, hogy „a világ már nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek” – fogalmaz a lap.
A Die Weltwoche arról is ír, hogy Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök hatalma megingott, és egyre több jel utal arra, hogy napjai meg vannak számlálva. A háttérben állítólag „látszatmentő távozásáról” folynak tárgyalások, amelyek a biztonságát és jövőbeni megélhetését próbálják garantálni, vette észre a hirado.hu.
A lap szerint már egy hollywoodi film is készülhet az elnök életéről, amelyből származó jogdíjak „elegáns álca” lehetnek a korábban felhalmozott vagyonra.
A lehetséges utódok között Valerij Zaluzsnij volt hadseregparancsnok nevét emlegetik, bár a lap hozzáteszi: mindez egyelőre a spekuláció terepe.
A cikk kitér a budapesti békecsúcsra is, amit bár egyelőre elhalasztották, a béke lehetőségét is szimbolizálhatná. A lap úgy fogalmaz, a találkozó sorsa és időzítése jól tükrözi az amerikai–orosz viszonyt: Washington szeretne eredményt, de most először nem ő diktálja a feltételeket.
A svájci lap úgy véli, az Egyesült Államok valójában már elérte fő stratégiai céljait:
Európa immár amerikai, nem pedig orosz gázt vásárol, és az amerikai fegyvergyárak is óriási megrendeléseket kapnak.
A kontinens így gazdaságilag és katonailag is egyre jobban Washington érdekszférájába került, ez az átrendeződés hosszú távon az amerikai gazdaság javát szolgálja, miközben Európa önállósága tovább csökken.
A cikk kíméletlen kritikával illeti az Európai Unió háborús politikáját, amely – mint írják – diplomáciamentes, fegyverszállításokra és konfrontációra épülő stratégiává silányult.
A lap szerint a moralizáló és önelégült uniós vezetők, köztük Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Ursula von der Leyen, „milliárdokkal és hadseregekkel zsonglőrködnek Ukrajnáért, miközben a valóságban sem pénzük, sem erejük nincs rá”.
Sem Berlin, sem Párizs nem engedheti meg magának, hogy ezt a háborút tovább finanszírozza, miközben az EU már a gazdasági összeomlás szélére sodródott.
A lap a nyugati médiát sem kíméli szerinte a sajtó nem kérdőjelezte meg kormányai háborús döntéseit, hanem kritikátlanul követte azokat, miközben elfojtott minden eltérő véleményt. „A demokrácia ereje a békés vitában rejlik” – írják, hozzátéve, hogy Ukrajna ügyében a Nyugat elfelejtette ezt az alapelvet. A svájci hetilap szerint éppen ez a morális felsőbbrendűséget hirdető, de önkritikára képtelen hozzáállás vezetett a hibás politikákhoz.
A Die Weltwoche elemzésében azt írja, hogy a Nyugat tévedett, amikor démonizálta Oroszországot és kizárta a párbeszéd lehetőségét. Putyin ugyan nem demokrata, de a realitásokat felismerve képes lehet békét kötni saját feltételei szerint. Ha ez megtörténik, az nemcsak Ukrajnának, hanem Oroszországnak és Európának is menekülőutat jelenthet a háborúból.
Így különös iróniával hatna, ha végül éppen az amerikaiak – a démonizált oroszokkal együtt – mentenék meg a nyugat-európaiakat saját maguktól.
Magyar Hírlap