Nyíltan szembeszállt az amerikai elnökkel Ukrajna vezetője három héttel a sorsdöntő félidős választások előtt. „Zelenszkij stratégiája súlyosan visszaüthet, ha nem a demokraták kerülnek többségbe a Képviselőházban és a Szenátusban is” – közölte az Economxnak Demkó Attila
Ukrajna csütörtökön csapást mért egy orosz olajfinomítóra Rjazany kormányzóságban, miután Volodimir Zelenszkij kijelentette: Kijev „befejezte” a Donald Trump amerikai elnök által (az amerikai-orosz dízelalku után szerk.) vasárnap bejelentett, és Oroszország által figyelmen kívül hagyott energetikai tűzszünet támogatását.
Zelenszkij a Financial Timesnak csütörtökön adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajna türelme elfogyott.
„Végeztünk” – mondta az újságnak.
Zelenszkij azt is világossá tette, hogy szerinte a SpaceX katonai változatának, a Starshieldnek a korlátozása washingtoni politikai döntés volt.
„Nem technikai probléma volt, hanem az akaraterő”
– mondta az FT-nek az ukrán elnök.
Elon Musk, a SpaceX vezetője pedig mosta kezeit azzal, hogy egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben azt nyilatkozta, hogy a Starlink katonai változatának, a Starshieldnek használata végső soron Trumpon, az Egyesült Államok elnökén múlik.
Ki korlátozta a Starlinket, Starshieldet?
„Nyilván a végső döntés az Amerikai Egyesült Államok kormányzata, az elnöki adminisztráció, azon belül legfelső szinten Donald Trump kezében van. A katonai alkalmazás Starshield leállításáról, korlátozásáról a Pentagonon keresztül, végső soron az amerikai elnök dönthet. Erről külön Elon Musk nem dönthet”
– fogalmazott az Economxnak Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukács Intézete Stratégiai Jövők kutatási programjának vezetője, egyben hozzátette, hogy a Starlink viszont egy kommerciálisan elérhető vállalkozás, ahol az amerikai állam nélkül, amelyik politikailag érintett, valószínűleg ott se döntene egyedül Elon Musk. Tehát végső soron mind a két esetben az amerikai állam, azon belül Donald Trump lehet az, aki dönt.
„Nyilván erről forrásunk, biztos tudásunk nincsen, hogy milyen döntés született. Itt egyelőre csak azt halljuk, amit Ukrajna mond, vagy legalábbis még nem láttam még olyat, hogy az amerikaiak ezt elismerték volna”
– mondta a szakértő.
Három napig tartott az energetikai tűzszünet: Oroszország technológiai előnyben
Donald Trump vasárnap jelentette ki, hogy elkezdődött ez az energiaipari tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, úgyhogy biztosan nem konzultált Kijevvel, és valószínűleg nem konzultált különösebben Moszkvával sem.
Az oroszok már aznap, az ukránok pedig három nap várakozás után kezdték újra a másik fél energetikai létesítményeinek támadását.
„Ez nyilván presztízsveszteség az Egyesült Államok számára, de orosz részről nem meglepő, hiszen Moszkva itt érzi a legnagyobb teret arra, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára. Miért? Egyszerűen azért, mert jelen pillanatban
az oroszok a sugárhajtású drónokkal technológiai előnyben vannak, illetve a Patriotok hiánya miatt gyakorlatilag 90-95 százalékban áthatolnak rakétáik az ukrán légvédelmen. Így ezen a télen, a tavalyinál nagyobb eséllyel omolhat össze az ukrán energetikai rendszer”
– mutatott rá Demkó Attila.
Zelenszkij rizikós kártyája
A szakértő felhívta rá a figyelmet: nagyon érdekes, hogy az ukrán elnök milyen nyíltan megy szembe Donald Trumppal három héttel az amerikai félidős választások előtt.
„Zelenszkij stratégiája súlyosan visszaüthet, ha nem a demokraták kerülnek többségbe a Képviselőházban és a Szenátusban is. Veszélyes stratégia, hiszen Ukrajna nagyon sok mindenben továbbra is kiszolgáltatott az Egyesült Államoknak, nem igaz, hogy minden amerikai segítség megszűnt”
– hangsúlyozta az NKE programvezetője. Ráadásul külpolitikai szempontból egyértelműen a Szenátus a fontosabb és befolyásosabb kamara az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában, és ott kevesebb az esély a Demokrata győzelemre.
Demkó Attila hozzáfűzte, hogy a NATO-n belül is jelentős feszültséget keltett ez a történet, hiszen nem tudunk arról, hogy az Egyesült Államok konzultált volna erről a szövetségeseikkel, alig három héttel azután, hogy nagy reményeket ébresztett sok NATO-tagországban az elhunyt ukrán párti republikánus szenátorról, Lindsey Grahamről elnevezett washingtoni törvény, amely kiterjedt szankciókat tartalmazott Oroszország ellen.
Ugyanakkor rámutatott, hogy a múltban már számos esetben előfordult, hogy Amerika nem konzultált a szövetségesekkel, így például Joe Biden az afganisztáni kivonulásról, de a NATO mindig túltette magát ezen.
„Nem kell itt soha nem gyógyuló sebet vízionálni, de mindenképpen jelentős feszültséget okoz ez a jelenlegi helyzet”
– fűzte hozzá végezetül a szakértő.