Tovább erőlteti a brüsszeli baloldal, hogy úgynevezett jogállamisági feltételekhez kell kötni az uniós források kifizetését. Vagyis csak azok az országok kapjanak pénzt, amelyekben szerintük nincs semmim gond a jogállammal. Ezzel azonban az a gond, hogy egyrészt a jogállamiság – ahogyan azt a saját magát lebuktató momentumos Donáth Anna is elismerte – nincs sehol tételesen meghatározva – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
Az önmagukat bírói hatalommal felruházó brüsszeli bürokraták kényük kedvük szerint értelmezheti azt. Magyarul, pénzmegvonással zsarolhatja a tagállamokat, hogy azok neki tetsző álláspontot képviseljenek, például a migráció kérdésében. Megkönnyebbült és boldog mosoly ült több európai uniós állam- és kormányfő arcán, miután júliusban maratoni, több napon és éjszakán át tartó viták után sikerült megegyezni a következő hétéves uniós költségvetésről, valamint a járvány utáni gazdasági mentőcsomagról.
Hazánk és Lengyelország feltételül szabta, hogy a megállapodásban ne legyen benne – az egyértelműen politikai zsarolás eszközének szánt – jogállamisági feltételrendszer. Ezt a célt sikerült is elérni. Ám a soros német elnökség, a brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament vezetői a háttérben nemrég különalkut kötöttek, amely alapján – a törvényes és elfogadott egyezménnyel szembemenve – visszacsempészték a jogállamisági feltételeket.
A magyar kormány szerint a jelenlegi politikai helyzetben a jogállamiság olyan zsarolási eszköz, amelyet a bevándorlást ellenző országokkal szemben vethet be Brüsszel.
„A jogállami vitáról pontosan tudjuk, hogy bár a szó ezt sugallja, hogy „jog”, ez nem jogi vita. Ez egy politikai vita. És a politikai viták mögött Európában mindig a migráció húzódik meg. Soros György négy éve elmondta, leírta, olvasható, hogy ne adjanak semmilyen költségvetési támogatást azoknak, a kik nem engedik be a migránsokat. Pont. Ez ilyen egyszerű.
Nem fogjuk beengedni a migránsokat, ami pénz jár nekünk, ahhoz hozzá fogunk jutni, a következő két évhez szükséges forrásaink pedig rendelkezésre állnak. – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
Az uniós alapszerződés szerint a költségvetésről, mint az uniós egészét és annak minden polgárát érintő, tehát nagy horderejű kérdésről csak és kizárólag a Tanács, vagyis az állam- és kormányfők teljes egyetértésével lehet dönteni. Nem véletlenül van ez így. A bölcsek annak idején pontosan tudták, hogy el kell kerülni azt a helyzetet, hogy a nagyok és erősek maguk alá gyűrjék a kisebbeket, rájuk erőltessék saját akaratukat.
A Tanácsban mindenkiknek ugyanannyit ér a szava, ahogyan az a demokráciában szokás. A valóságban azonban ilyenkor bizonyos érdekkörök megkerülik a demokratikusan és a jog betűje szerint létrejött egyezséget, és kötnek egy különalkut.
Vagyis csak azoknak a szavát veszik figyelembe, akiét akarják. Ez igen kevéssé demokratikus, és ha lenne a jogállamiságnak definíciója, biztosan benne lenne, hogy ez nem az.
Magyarországot és Lengyelországot minden áron meg akarják büntetni Soros György brüsszeli kitartottjai azért, mert ez a két ország nem hajlandó végrehajtani a Soros-tervet.
Vagyis migránsokat tömegesen betelepíteni, nekik az uniós polgárokkal megegyező jogokat adni, és ha kell ellátásukat újabb adók bevezetéséből finanszírozni. A Soros terv arról is rendelkezett, mit kell tenni, ha akadnak olyanok, akik nem akarnak beállni a sorba. Meg kell tőlük vonni az uniós forrásokat.
Ezt maga a milliárdos fogalmazta meg hálózata fő propaganda felületén, a Project Syndicate-en közzétett írásában. Brüsszelben és az Európai Parlament baloldali bevándorláspárti felén pedig ennek megvalósulásáért dolgoznak, köztük a magyar ellenzéki EP-képviselők is. Olyan elvakultan és odaadóan, hogy még azt sem veszik észre, hogy mások is saját céljaikra használják fel magyar- és lengyelellenességüket.
A 750 milliárd eurós mentőcsomagot ugyanis az úgynevezett fukar országok nem akarták ám csakúgy, pestiesen szólva „puszira” adni a nagy bajba került déli országoknak.
De azt sem akarták, hogy a sajtóban ők legyenek a gonoszak, akik miatt nem lesz pénz. Éppen ezért ők erőltetik a legvehemensebben a jogállamisági feltételeket, tudván, hogy azt a magyarok és a lengyelek úgyis megtámadják, és akkor rajtuk bukik majd a mentőcsomag, őket kell szidni.
A magyar és a lengyel kormány kezében – főleg a mostani különalku után – már kevés eszköz maradt arra, hogy Brüsszelben is érvényt lehessen szerezni a jogállamiságnak.
Ilyen eszköz a vétó, amellyel gátat lehet szabni a sorosista bevándorláspártiak ámokfutásának.
Persze a vétó miatt újabb és újabb támadásokra kell számítanunk az úgynevezett jogállamiságért aggódóktól.
Forrás: hirado.hu