9/11 -húsz éve történt az emberiség történetek legvéresebb terrortámadása
Húsz éve szeptember 11-én helyi idő szerint reggel kilenc óra körül terror-cselekménysorozat rázta meg az Egyesült Államokat. A New York-i Világkereskedelmi Központ két tornyába egy-egy eltérített utasszállító repülő csapódott, kisvártatva minkettő összedőlt. Washingtonban a Pentagon épületének vezettek egy gépet, egy negyedik szintén eltérített repülő az utasok ellenállása miatt zuhant le. A terrorcselekményekben a 19 elkövető mellett 2977 ember halt meg.
Húsz éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
- New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani.
- Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét.
- Egy negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.
A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember – 90 ország állampolgárai – vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen.
A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott,
- a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt),
- a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben magára vállalta.
A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közvetlenül az események után televíziós beszédében azt mondta:
történt. Bush közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott „hazafias törvényt” (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, és korlátozta a polgári szabadságjogokat. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. 2017 óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.
Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az Egyesült Államok 2021. augusztus 31-én véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, az amerikai történelem leghosszabb háborújának, Afganisztán ismét a tálibok kezébe került. Az amerikaiak vezette szövetséges haderő 2021 májusában kezdte meg a csapatkivonást, a tálibok ezzel egy időben offenzívát indítottak, augusztus 15-én ellenállás nélkül elfoglalták Kabult, 2021. szeptember 7-én átmeneti kormányt alakítottak.
Az al-Kaida vezetőjével, Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó.A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008-ban kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012-ben emelt vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.
Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát, mert a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt. Az első ilyen keresetet 2019 júliusában nyújtották be. A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök 2019. július 29-én írta alá.
A mintegy háromezer halálos áldozat és a több mint hatezer sebesült mellett a mentésben részt vevők közül több tízezerre tehető azoknak a száma, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küzdenek. Az amerikaiakat és az egész világot sokkoló terrorcselekmények számos könyvet, filmet ihlettek.
