Egy debreceni mentőautó bizarr esete a 80-as évekből
1986. november 25-én a Népszabadság című politikai napilapban egy teljes oldalon foglalkoztak egy Debrecen környékén észlelt különleges jelenséggel és természetesen ennek megnyugtató magyarázatával.
A cikk címe: Göbmbvillám és “repülő csészealj”, alcíme: “Mítosz, szenzációhajhászás vagy tény?”
A cikk első részét idézem:
“A mentőautó rejtélye
Úgy tűnik, hogy jó pár rejtélyesnek tartott esetre a tudomány ma már magyarázatot tud adni. Nézzünk egy esetet, ami az idén történt.
Április 22-én éjjel a mentőknek vállficammal a debreceni 1. sz. Sebészeti Klinikára kellett szállítani egy hajdúnánási lakost. Este 10 óra után indultak. Hajdúdorogot elhagyva az út jobb oldalán egy nagy világító gömbre lettek figyelmesek, amely legalább akkorának látszott, mint a mentőautó.
A narancsszínű, világító gömbszerű test követni kezdte őket. Úgy becsülték, hogy körülbelül 30-40 méter magasan lebeg, és tőlük 100 méterre van. A gömböt körgyűrű vette körül, s a gömbből lángnyelvek csapódtak ki állandóan: ezek az ég felé lobogtak, kettő a gömb szélén, egy középen, és az ide-oda vándorolt.
Semmilyen hangot nem lehetett hallani, miközben a gömb követte őket. Az éjszaka borús volt, a csillagok nem látszottak, de eső nem esett, a látási viszonyok jók voltak. A gömb nem tágított mellőlük, pontosan követte a mentőautót és az előtte haladó zárt, sárga színű Nysa gépkocsit.
Tizenkilenc kilométeren át, 15 percig tartott ez a kíséret. Amikor megérkeztek Hajdúböszörménybe, a gömb hirtelen felgyorsított, majd egy erdősáv felett megállt, és lassan leereszkedett. Eközben olyan erős fényt árasztott, hogy a fák levelei jobban látszottak, mint nappal! Ezután újra sötét lett. A mentőautósok azt hitték, valamilyen katonai járművet láttak.
Miután a beteget a klinikán ellátták, újra visszaindultak mindhárman. Józsa község belterületére érve újra észrevettek egy kb. ugyanolyan, vagy becslésük szerint még nagyobb világító testet, de ennek már 6-7 lángnyelve volt. A gömb hihetetlen gyorsan áthaladt a község felett, s a lakatlan részen az út kivezetésénél “várt rájuk”.
Ismét felvette a gépkocsi sebességét, és követni kezdte. A bent ülők csodálkoztak a dolgon, és nem merték az URH-rádiót használni. Aztán elhatározták, hogy megállnak, de nem szállnak ki. A gömb kb. 5-10 km/órára lassított, de nem állt meg. ekkor éppen egy nagyfeszültségű vezeték alatt álltak.
A gömb áthaladt a drótok felett, közben olyan fényesen világított, hogy a drótfonatokat látni lehetett. A mentőautó újra elindult kb. 70 km/órás sebességgel – a gömb követni kezdte. Egy darabig követte az autót, majd nagyjából ugyanott leszállt, ahol az első. A második találkozás kb. 10 percig tartott, azután többé nem bukkant fel a jelenség.
Ennyi volt a tényleírás, ezután az idézet részlet terjedelmének négyszeresén az esetleg megtévedt olvasót visszazökkentik a megszokott információszintbe.
Két idézet a magyarázatból:
“Az szinte bizonyos, hogy a megfigyelt világító alakzat gömbvillám volt, mivel mutatta annak minden jellemző tulajdonságát.”
A zárómondat:
“A másik tanulság: lehet, hogy szegényebbek leszünk a vizsgálatok után egy mítosszal, de bőven kárpótol majd minket például a gömbvillám megismeréséből származó haszon.”
Nos, ennek a “tipikus gömbvillám”-nak azon túlmenően, hogy megjelenésével békés állampolgárokat szándékosan csodálkozásra késztet, van még egypár érdekes tulajdonsága.
1)
Ez a gömbvillám viszonylag hosszú életű volt. Hajdúdorogról az út Debrecenbe, a klinikai betegellátás, majd a visszaút Hajdúböszörményig legalább két óra. ez egy gömbvillámtól igen szép teljesítmény. Ha csak a tényleges megfigyelési időt nézzük, az is 25 perc, és ez sem kevés.
2)
Intelligens gömbvillám lehetett, mert felismerte ugyanazt a mentőautót, amit már Hajdúdorogtól Hajdúböszörményig követett. Nehezen hihető, hogy egy országos főúton – még ha éjszaka van is – ne talált volna magának egy másik gépjárművet. Miért várta meg ugyanazt a mentőautót, és hogyan ismerte fel? Talán felírta a rendszámát?
3)
A hitelt érdemlő gömbvillám-megfigyelések viszonylag kis méretű (cm, dm nagyságrendű, legfeljebb 1m átmérőjű), vakítóan fehér vagy kékesfehér színű izzó gömbök megjelenését írják le.
A mi villámunk narancssárga színű és nem fehér volt, nem vakító fényerejű, csak világított. A mentőautó utasai a gömböt 10m átmérőjűnek becsülték, ami nagyságrenddel nagyobb, mint kellene, hogy legyen. Nem különös?
4)
Még egy előnyös tulajdonsága volt:békésen viselkedett. Mint tudott, a cm, dm nagyságúak is jelentős rombolást, pusztítást szoktak okozni. Leszedik lakóházak cserepét, öntöttvas fürdőkádakat törnek szét, épületek falait lyukasztják át, fákat robbantanak szét, nehézgéppuskákat olvasztanak meg. Vajon mekkora károkat kellene okoznia egy tíz méter átmérőjű gömbvillámnak?
A mentőautó kb. 110-120 méterre lehetett a “gömbvillámtól” és semmi károsodás nem érte. Minden elektromos berendezés kifogástalanul működött. a gömb áthaladt két település (Hajdúböszörmény, Józsa) fölött, és ott sem keletkezett semmilyen kár. A leszállási helyen erdősáv volt, de a fák nem sérültek meg. Úgy látszik, nem volt haragos kedvében.
Ismert fizikusunk írja: “Nem a huzat, a szélmozgás irányítja mozgását, hanem elektromos hatások”. Ha ez igaz, akkor a mi gömbvillámunk komoly nehézségekbe ütközött, amikor a Józsa melletti magasfeszültségű távvezetékhez ért. Választania kellett volna több jó néhány ezer voltos és egy felső, földpotenciálú kábel között.A szállító kábeleknek jelentős elektromágneses erőtere van, míg a felső vezeték földelt villámcsalogató. Úgy látszik, mindkét hatásra érzéketlen volt, a távvezeték fölött közömbösen továbbhaladt.
6)
Még egy idézet:
“A mentőautóban ülők azt hitték, valamilyen katonai járművet láttak”. A mentőautó utasai hogyan hihették egy plazmagömbről, hogy katonai jármű? Kevés tudományos cikket olvasnak, vagy mindannyian rossz megfigyelők? Vagy csak tévedtek? És ha nem?
Azért megértem a jelenség tudományos magyarázóját. A jelenség ugyanis bolygó együttállásnak túl közeli volt, karácsonyfadísznek meg túl nagy.
Forrás: Hargitai Károly: UFO – Szenzációk és bizonyítékok című könyve
