A magyar határ mellett megjelent a sertéspestis
A Tőketerebesi (Trebisov) járásban, a magyar határ mellett fekvő Őrös (Strázne) községben regisztrálták az első afrikai sertéspestises (ASP) esetet Szlovákiában. A betegség megjelenését laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják.
A Regionális Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet a fertőzött állatok elpusztítása mellett elrendelte a szükséges óvintézkedéseket. Három kilométeres védelmi övezetet és tíz kilométeres felügyeleti övezetet alakított ki a fertőzés forrása körül. Értesülésünk szerint ebben a körzetben jelenleg hozzávetőleg ötszáz sertés található – írja a napi.hu.
A kitörés körül felállított védő- és megfigyelési körzet Magyarországra, Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is átnyúlik. A magyar Országos Járványvédelmi Központ azonnali intézkedéseket rendelt el az érintett községek területén. Például a sertésállományok összeírását és klinikai vizsgálatát, valamint a sertésszállítások korlátozását, illetve hatósági engedélyhez kötését. A Magyarországra átnyúló védő- és megfigyelési körzetben házi sertések megbetegedését mostanáig nem jelentették.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői ugyanakkor úgy prognosztizálták, hogy tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára az elkövetkező hónapokban, mivel a sertések felvásárlási ára „szárnyal” az afrikai sertéspestis miatt. Az agrárkamaránál a drágulást egyértelműen az ASP elterjedésének következményeivel indokolták, amely a felvásárlási árak jelentős emelkedése mellett Kínában és Európában jelentős károkat és kiesést okoz a sertéstermelőknek.
Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztus elején fedezték fel. A Reuters értesülése szerint a kínai kormány a járvány miatt azóta elpusztulhatott vagy leölhetett állatok számának csak kevesebb, mint a felét ismeri el. Kínában közel 40 millió ember megélhetése függ a sertéstenyésztéstől, s a hús fogyasztói ára is folyamatosan emelkedik. A csökkenő sertésállomány és sertéshústermelés miatt jelentősen emelkedett például a húsféleség nagykereskedelmi ára. A július 19-én záródott héten az átlagár 23,76 jüan (3,45 dollár, 1000 forint) volt, míg júniusban egy kilogramm sertéshús átlagára még 750 forintnak, május utolsó hetében pedig mintegy 600 forintnak megfelelő jüan volt.
Az ASP távol-keleti elterjedése miatt mindenesetre jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami Magyarországon is gondot jelent. Az utóbbi hónapokban Kínában és a vele szomszédos országokban is erősen megnőtt a kereslet az európai sertéshús iránt. Kínában óvatos becslések szerint is a sertéspestis miatt a sertéshús-előállítás 30-40 százalékkal csökken, ami a világ sertés-előállításának 15-20 százalékát jelenti. A kínai kereskedők Európából – elsősorban Németországból és Spanyolországból -, valamint az Egyesült Államokból érkező szállítmányokkal igyekeznek eleget tenni a náluk megnövekedett keresleti igényeknek.
A felvásárlási árak tehát az irányadó külföldi piacokon, így Magyarországon is jelentősen emelkedtek, igaz, a hús felvásárlási és fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, amely a növekvő bekerülési költségeket – élő sertés, munkaerő, energia – fedezné. Amennyiben a tendencia nem változik, sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerül – figyelmeztettek a NAK szakértői.
A kamara adatai szerint a vágott sertések európai árszintje jelenleg meghaladja kilogrammonkénti 1,8 eurót, és egyes előrejelzések szerint a harmadik negyedévben elérheti a 2 eurót is. Magyarországon is 35 százalékkal emelkedett idén az első fél évben a sertés felvásárlási ára, ugyanakkor a nagy-, illetve kiskereskedelmi ára nem követte ezt, a kiskereskedelem csak jelentősen késve, minimálisan emelte árait, a húskészítményeknél pedig gyakorlatilag nem történt elmozdulás a NAK adatai szerint.
Kínában több mint 100 millió sertés esett ki az ASP miatt, az ázsiai ország így olyan többletkeresletet támasztott az Európai Unió sertéshús exportőr országaival szemben, ami nagyon lecsökkentette az árualapot és 30 százalékot meghaladó mértékben növelte az élőállat árakat. Erről Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára nyilatkozott érdeklődésünkre. Hozzáétette: az európai piaci áremelkedés a hazai piacon is érezhető, hiszen az élő sertés kilogrammonkénti ára 500 forint fölé emelkedett a korábbi 350 forintról, miközben a fogyasztói árak 10 százalék körüli mértékben nőttek.
A magas élőállat árat a kereskedelemnek is le kell követnie, mert a vágóhidak csak a drágábban tudnak hozzájutni az alapanyaghoz, hogy aztán a kereskedők mit hárítanak tovább ebből a fogyasztókra, az majd kiderül – mondta Menczel Edit. Az agrárkamaránál is úgy vélték, hogy az élelmiszeriparnak és az állattartóknak létfontosságú az önköltségek emelkedések érvényesíthetősége az árakban, a NAK szerint ugyanakkor a fogyasztók számára ez alig lesz érezhető, éves szinten is csupán pár ezer forintot jelent majd fejenként.
A jelentős keresletnövekedésből származó áremelkedés kétségtelenül a fogyasztói árakban is megmutatkozik, igaz ennek a mértéknek körülbelül csak a fele jut el a vásárlóhoz – nyilatkozta ugyanakkor Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője az InfoRádiónak. Szerinte a következő 4-5 évben folyamatosan emelkedhet a sertéshús ára a gyógyíthatatlan ASP miatt, amelynek nincs ellenszere, így a keresletnövekedés tartósan magasan tartja majd az árakat. A sertéspestis már mostanra is tartós szereplőjévé vált a sertéshús piacnak, és egyértelműen érezteti regionális, valamint globális hatásait.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség miatt a magyar sertéshús exportpiaca Románia felé tevődik át. Míg Magyarországon szerencsére csak a vadállománynál mutatkozik a kór, a szomszédos országokban, így például Romániában a házisertés-állományban is komoly pusztításokat végez az afrikai sertéspestis. Emiatt a korábban odairányuló exportunk tovább erősödik, miközben a távol-keleti importnövekedés is érzékelhetően emeli az európai árakat. A legfőbb piacunk ezzel együtt mindenképpen Románia marad a közelsége miatt, azonban vannak olyan cégek Magyarországon, amelyek képesek a Távol-Keletet is elérni – mutatott rá a szakértő.
Forrás: napi.hu
