Keményen beleszállt Orbán Viktorba az orosz külügy
Nem várt csörte bontakozhat ki a magyar diplomáciában, miután az orosz külügyminisztérium tegnap történelemhamisítással vádolta meg Orbán Viktor miniszterelnököt.
Oroszország amiatt kapta fel a vizet, hogy Orbán megszállóknak titulálta a szovjeteket keddi, a Szabadság téren elmondott beszédében, George H. W. Bush néhai amerikai elnök szobrának avatásán.
Egészen pontosan azt mondta:
„A gyengébb felfogásúak kedvéért: a tér egyik oldalán itt van a német, a másikon pedig a szovjet megszállás emlékműve.”
Az orosz külügy csütörtökön lendületes pörölycsapásokkal válaszolt, személyesen is megemlítve a magyar miniszterelnököt.
– A Vörös Hadsereg 80 ezer katonája esett el Budapest náci uralom alóli felszabadítása közben, de Orbán miniszterelnök „a szovjet megszállás emlékművének” nevezte a Szabadság téren álló alkotást. Az ilyen megjegyzések durván torzítják a történelmi igazságot – állt közleményükben, de ez még csak a kezdet volt.
– Szeretnénk emlékeztetni, hogy Horthy Magyarországa, Hitler legszorosabb szövetségese aktív szerepet játszott Csehszlovákia felosztásában és a Jugoszlávia elleni agresszióban, részt vett a Szovjetuniónak a náci Németország általi lerohanásában, a megszállt területeken pedig szörnyű háborús bűnöket követett el a civil lakosság és a hadifoglyok ellen – folytatták, felemlegetve a legtöbb történész által alapvetően elismert tényeket.
Zárásként aztán olyan erős állításokkal rukkolt elő az orosz külügy, hogy Szijjártó Péter alighanem félrenyelte a vacsoráját, amikor olvasta.
– A Vörös Hadsereg megszabadította a népeket a náci pestistől, békét, szabadságot hozott Európába. Néhány ország azonban ezt a tényt megpróbálja elferdíteni – írták. Az orosz álláspont szerint ezek az országok megpróbálják elmismásolni saját felelősségüket az elkövetett háborús bűnökben, illetve megpróbálják tisztára mosni a nácikat kiszolgáló csatlós rezsimek vezetőit.
A magyar–orosz párosítású diplomáciai bokszmeccsek manapság ritkának számítanak, és nagy kérdés, mit lép erre Szijjártó Péter. A külügyminiszter nem ijed meg a kemény ellenfelektől, legutóbb Joe Biden amerikai elnökjelöltnek küldött harcias videóüzenetet. Szijjártó rendszeresen kikéri magának, ha méltánytalanságot tapasztal, így például hogy a horvát külügyminiszer Magyarország ellen „szánalmas, hazug dühkitöréseket intézzen”, vagy hogy a BBC riporternője „migránsnak” nevezze a nyugat-európai országokban dolgozó magyarokat.
Úgyhogy most is látványos és izgalmas csörtére számíthatunk. Kérdéseinket feltettük a magyar külügyminisztériumnak.
Technikailag egyébként orosz külügynek az emlékmű elnevezésével kapcsolatban valószínűleg igaza van, de csak technikailag. Az obeliszket még 1945. május elsején maga Malinovszkij marsall, a II. Ukrán Front parancsnoka avatta fel, és hát nem „megszállási”, hanem „hősi” emlékműnek nevezte el. Más kérdés, hogy a magyar köznyelvben azóta is inkább megszállási emlékműnek nevezik, hiszen – valljuk meg – a szovjetek megszállták Magyarországot.
A megszállás az 1947-es békekötésig nyílt és törvényes is volt, a szovjetek mellett egy kis létszámú brit és amerikai katonai misszió is megszállóként volt jelen az országban, ellenőrizve, hogy a magyar állam betartja a fegyverszüneti megállapodást. 1947-től 1955-ig papíron már nem megszállóként állomásoztak itt szovjet csapatok, hanem „az utánpótlási vonalakat biztosították” a megszállt Ausztria szovjet zónája felé. Ausztria függetlenné válása után pedig a katonai együttműködés örve alatt maradhattak itt – papíron megint csak törvényesen – a szovjet csapatok. Természetesen mindenki tudta, hogy miért vannak itt valójában.
