Bukást vizionál Putyin ősellensége, aki megjósolta a háborút
Gengszternek tartja Vlagyimir Putyint, Oroszország államfőjét Mihail Hodorkovszkij, volt oligarcha, aki börtönben végezte, miután szembe mert szállni Putyinnal hatalomra kerülése idején. A jelenleg emigrációban élő üzletembernek van elképzelése arról, mi lehet ősellensége és Oroszország jövője – az ukrajnai háborút próféta módjára jósolta meg.
Az 1990-es évek orosz üzleti életében üstökösként feltűnt Mihail Hodorkovszkij, aki az állami vállalatok spontán privatizációja idején 40 évesen lett Oroszország leggazdagabb embere, majd hatalomra kerülése után szembe került Vlagyimit Putyinnal, aminek vagyonelkobzás és börtönbüntetés lett a vége, megszenvedi hazája háborúját Ukrajnával szemben. Gyerekkorában a Szovjetunióban gyakran nyaralt Harkivban élő rokonainál.
Emlékei megkoptak, de látva a jelenleg Ukrajnához tartózó város metrójában menedéket kereső embereket a háború első szakaszában, teljesen kiborult – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából. Pedig nem éppen az érzelmes emberek közül való. Ezt bizonyítja, ahogy átgázolva a vadkeleti gazdasági viszonyokon a csúcsra jutott, majd onnan lezuhanva túlélt tíz évet az orosz börtönökben. A háború azonban annyira megrázta, hogy a kitörése óta zaklatottan alszik.
Az interjúban bírálta a Nyugatot, amely szerinte lagymatagon támogatja Ukrajnát. Azok közé tartozik, akik szerint az orosz vezetés nem állna meg az Oroszországgal szomszédos országnál, ha képes lenne leigázni. A következő lépés Litvánia lenne, amely ellen légtárzárlatot rendelne el azon a címen, hogy lehetővé tegye az Oroszországhoz tartozó, Litvánián keresztül elérhető kalinyingrádi létesítendő légi összeköttetést. Erre mit válaszolna a NATO? – teszi fel a költői kérdést az Egyesült Királyságban élő üzletember.
Hodorkovszkij szerint Vlagyimir Putyin végül veszteni fog. Ha Ukrajnát leigázná az orosz hadsereg, akkor a belpolitikai problémáit a NATO ellen indított háborúval próbálná megoldani, amit elvesztene. Ha nem járna ez annyi áldozattal, akkor az üzletember még örülne is ennek a forgatókönyvnek, mert végül Putyin bukásához vezetne. De minden azon múlik, hogy a Nyugat felismeri-e, hogy Ukrajnában kell megállítania a terjeszkedő oroszokat.
Könnyű lenne ezt a megjegyzést elintézni azzal, hogy Hodorkovszkij riogat, ám a javára kell írni, hogy egy évvel a következőket mondta: az Oroszországot vezető autokrata saját maga fogja előidézni bukását azzal, hogy „egy jelentős politikai melléfogás nyomán veszíteni fog egy katonai konfliktusban”.
Hodorkovszkij szerint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter téved, amikor azt mondja, hogy az ukrán és az orosz vezetésnek tárgyalnia kéne a békéről, és a háború befejezése érdekében Kijevnek terültei engedményeket kellene tennie. Abból indul ki, hogy Putyin hasonló Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárhoz, aki Kissinger karrierjének csúcsán, az 1970-es években vezette a Szovjetuniót. Brezsnyev azonban az emigrációban élő üzletember szerint nem volt gengszter, míg Putyin az. Brezsnyev részt vett a második világháborúban, így tudta, milyen a háború.
A brit üzleti lap felveti a kérdést, mennyire hiteles ez a kemény vélemény, hiszen Hodorkovszkijtól nem voltak idegenek az enyhén szólva simlis üzleti módszerek meggazdagodása idején. Ugyanakkor cégébe, a Jukosz olajvállalatba be akarta vonni részvényesnek az amerikai ExxonMobilt és a tévékamerák előtt kérte számon a Putyint körülvevő korrupciót. Adóelkerülés és csalás miatt küldték börtönbe, majd a Szocsiban tartott 2014-es olimpia előtt engedték ki, mert Putyin akkor még figyelt nemzetközi imázsára. A börtönévek sokat változtathattak rajta.
Az olajkitermeléshez értő szakemberként úgy véli, nem embargót kellene bevezetni az orosz olajjal szemben, hanem vámot kellene kivetni rá, ami kevésbé dobná meg a világpiaci olajárat. Szerinte az orosz olajiparra amúgy is hatnak a nyugati szankciók: a technológiák átadásának korlátozása növeli a kitermelési költségeket, ami mérsékli a Kreml rendelkezésére álló olajexport-bevételeket is.Az üzletember szerint Oroszországban csak erőszakos rendszerváltás képzelhető el, amely kiindulhat az államfő környezetéből, a hadseregből vagy a társadalom elégedetlenségéből. Jó jelnek tartja, hogy nem mertek általános katonai mozgósítást elrendelni, ez arra utal, hogy nem mernek fegyvert adni az emberek kezébe. Hodorkovszkij szerint a rendszerváltás után, hosszabb távon Oroszország normális európai állam lehet – végül is ahogy Hitler sem tudta felszámolni Németország európai voltát, Putyin sem tud keleti országot csinálni Oroszországból.
