Moszkva keményen bírálta Magyarországot az ukrán kisebbségi törvény miatt
Az orosz nagykövetség élesen bírálta a magyar vezetést, amiért üdvözölte az ukrán oktatási törvény módosítását. Moszkva szerint a jogszabály ugyan papíron bővíti az európai uniós hivatalos nyelvet használó nemzeti kisebbségek oktatási lehetőségeit, az orosz nyelvű lakosságot azonban továbbra is hátrányosan különbözteti meg. A diplomáciai képviselet úgy véli, a kisebbségi jogokat nem lehet nemzetiségenként eltérő mércével kezelni.
Oroszország szerint korai még az ünneplés
Az ukrán parlament hétfőn elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajnában az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségek, valamint az őshonos népek saját nyelvükön is tanulhassanak. A jogszabályt később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta.
A cikkben idézett beszámoló szerint Anita Orbán magyar külügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a folyamat még nem zárult le, Budapest pedig továbbra is elvárja Kijevtől a vállalt kötelezettségek teljesítését. A magyar kormány korábban is kifogásolta, hogy Ukrajna nem rendezte megfelelően a magyar kisebbség jogait, noha a követelésekről már júniusban megállapodás született.
Az orosz nagykövetség Telegram-csatornáján közzétett nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak rendezését átfogó módon kell megoldani, nem pedig egyetlen nemzetiségi csoport helyzetére összpontosítva.
Moszkva szerint ezért korai lenne sikerként értékelni az új ukrán szabályozást. A diplomáciai képviselet úgy fogalmazott, inkább aggodalomra ad okot, hogy Ukrajnában nemzetiségi alapon különbséget tesznek az emberek között, miközben Magyarországot arra kényszerítik, hogy elfogadja ezt a megközelítést.
Az orosz nagykövetség álláspontja szerint Budapest ezzel lényegében olyan politikai irányvonallal vállal közösséget, amelyet a diplomáciai képviselet diszkriminatívnak és oroszellenesnek nevezett, és amelyet Kijevhez, illetve Brüsszelhez kötött.
Moszkva szerint Ukrajna továbbra is hátrányosan kezeli az orosz ajkú lakosságot
Az orosz diplomáciai képviselet azt állította, hogy az ukrán vezetés az európai elvárásoknak megfelelve igyekszik a nemzeti kisebbségek jogainak védelmezőjeként feltüntetni magát, miközben a gyakorlatban továbbra is elkülönítő politikát folytat saját lakosságával szemben.
A nagykövetség azt is kétségbe vonta, hogy Kijev ténylegesen végrehajtja majd a Magyarország által megfogalmazott valamennyi követelést. Ezeket a magyar fél már 2024 elején felvetette, majd a közlés szerint 2026 júniusában az új magyar kormány és az ukrán vezetés ismét egyeztetett róluk.
A moszkvai diplomáciai képviselet szerint nincs ok arra, hogy bárki illúziókat tápláljon az ukrán vezetés szándékainak jóhiszeműségét illetően. A nagykövetség úgy véli, Kijev ezen a területen sem teljesíti maradéktalanul nemzetközi jogi kötelezettségeit.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek az orosz nagykövetség állításai és politikai értékelései; a közlemény önmagában nem bizonyítja az abban megfogalmazott vádakat.
A nyelvtörvények évek óta feszültséget okoznak Ukrajnában
Az ukrán nyelvpolitika a 2014-es politikai fordulatot követően egyre hangsúlyosabbá vált. A kijevi vezetés intézkedései a szovjet múlt megítélésétől kezdve az orosz nyelv közéleti szerepéig számos területet érintettek.
2019-ben az ukrán parlament elfogadta az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényt. A szabályozás az ukrán nyelv használatát számos közéleti és intézményi területen kötelezővé tette.
2023 decemberében újabb, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényjavaslatot fogadtak el, amelynek céljai között az Európai Bizottság elvárásainak teljesítése is szerepelt. Az orosz nagykövetség értékelése szerint a szabályozás tovább szigorította az orosz nyelv használatának korlátozásait, miközben más nemzeti kisebbségek nyelvei kedvezőbb elbírálásban részesülhettek.
A vita Magyarország számára különösen fontos, hiszen a kárpátaljai magyar közösség anyanyelvi oktatásának és nyelvhasználatának kérdése évek óta a magyar–ukrán kapcsolatok egyik meghatározó vitapontja.
A valódi kérdés: minden kisebbséget azonos jogok illetnek meg?
Az új ukrán törvénymódosítás körüli vita túlmutat a magyar–ukrán kapcsolatokon. A kérdés az, hogy a kisebbségi jogok biztosítása egységes elvek szerint történik-e, és a különböző nyelvi közösségek valóban azonos mérce alapján részesülnek-e védelemben.
Magyarország számára továbbra is az a legfontosabb, hogy az ukrajnai magyar közösség ténylegesen visszakapja az anyanyelvi oktatáshoz és nyelvhasználathoz kapcsolódó jogait. A törvény elfogadása önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalások a mindennapi gyakorlatban is teljesülnek.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy Kijev milyen konkrét intézkedésekkel hajtja végre a vállalásait, és ezek mennyiben hoznak valódi változást a kárpátaljai magyarok életében.
https://ria.ru/20261014/posolstvo-2124490863.html
https://t.me/RusEmbHungary/5599
