Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak nyilatkozott az Eurázsiai Gazdasági Unió pénteki csúcstalálkozója után a kirgiz fővárosban, Biskekben.
A témák között szerepelt Angela Merkel volt német kancellár kijelentése, az ukrajnai hadművelet, az atomháború fenyegetése, a nagy horderejű fogolycsere az Egyesült Államokkal, valamint az orosz kapcsolatok az EU-val és Afrikával.
Merkel megjegyzései igazolják az ukrajnai műveletet Putyint meglepte és csalódott volt Angela Merkel volt német kancellár kijelentése miatt, miszerint a minszki békemegállapodások célja az volt csupán, hogy „időt nyerjenek” Ukrajnának. Hozzátette azonban, hogy ez egyben igazolja is Moszkva Kijev elleni hadműveletét.
„Csak az volt a céljuk, hogy időt nyerjenek Ukrajnát felfegyverezzék és felkészítsék a háborúra. Ezt látjuk. Őszintén szólva, lehet, hogy túl későn vettük észre, és talán hamarabb kellett volna elkezdenünk a műveleteket Ukrajnában ” – mondta Putyin.
Putyin azt mondta, hogy ugyan azzal tisztában volt, hogy Ukrajna nem akarja végrehajtani a megállapodást, mégis azt hitte, hogy az egyezség többi résztvevője őszinte, azonban kiderült, hogy ők is becsaptak minket.
Hogyan tárgyaljunk amikor megszűnt a bizalom? A Minszkkel kapcsolatos megtévesztés most „bizalomkérdéssé vált” – mondta Putyin, ami jelenleg egyenlő a nullával ”. Az igazi kérdés jelenleg az, hogy egyáltalán lehetséges-e bármiről és bárkivel tárgyalni, és mi az, ami garantálná az esetleges megállapodást – tette hozzá.
„A végén ezt majd meg kell majd beszélni, de erre mi készen állunk, amit többször is elmondtam már. Azonban az mélyen elgondolkodtat bennünket, hogy kikkel is van dolgunk.”
Miért tarthat „hosszú ideig az ukrajnai konfliktus?” Putyin már korábban korábban kijelentette , hogy a hadművelet „hosszabb ideig elhúzódhat”, mire megszületik a megoldás. „ A különleges hadművelet azonban rendben halad, minden stabilan, és problémamentesen zajlik” – mondta. A helyzet megoldása „valószínűleg nem lesz könnyű és eltart egy ideig, de így vagy úgy, a folyamat minden résztvevőjének figyelembe kell vennie a helyszínen kialakuló valóságot”.
Az első nukleáris csapás megindításáról Putyin szerint az Egyesült Államokban régóta az első csapás doktrínája van érvényben, vagyis támadást indítanak a parancsnoki és irányítási rendszerek ellen, amelyekhez olyan cirkáló rakétákat fejlesztettek ki, amelyek a valamikori Szovjetunióból hiányoztak. Oroszország azonban már „ modernebb és még hatékonyabb, hiperszonikus rakétákkal rendelkezik, így „talán újra kellene gondolnunk stratégiai elképzeléseinket, és át kellene vennünk amerikai partnereink elképzeléseit, ha a biztonságról van szó”.
Míg az amerikai doktrína megelőző nukleáris csapást vizionál, addig Oroszország doktrínája a megtorlásról szól – magyarázta Putyin. Ha az orosz korai figyelmeztető rendszer rakétatámadást észlel, „rakétáink százai fognak repülni, és lehetetlen lesz megállítani őket”. Noha néhány támadó rakéta csapást mér Oroszországra, „semmi sem marad az ellenségből”. Így működik a nukleáris elrettentés – magyarázta.
Több fogolycsere is lehetséges, mint amilyen a Bout-Griner eset volt Oroszország nem tekinti a Brittney Griner és Viktor Bout cseréjéről szóló tárgyalások sikerét egy olyan nyitánynak, ami arról szólna, hogy hogy más témákat is megvitassunk az Egyesült Államokkal. Miközben a tárgyalások „egy bizonyos légkört teremtettek”, azonban más kérdés nem került szóba ezen kívül – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy az orosz és az amerikai biztonsági szolgálatok közötti kapcsolatok „fennállnak, és valójában soha nem is szűntek meg”, de konkrétan ezt a fogolycserét Joe Biden amerikai elnök kezdeményezte.„Lehetséges más csere is? Igen, minden lehetséges. Ez a tárgyalások és a kompromisszumkeresés eredménye. Ebben az esetben találtunk kompromisszumot ” – mondta az orosz elnök.
Újabb mozgósítás lehetősége Újabb mozgósítást nem fontolgatnak – mondta Putyin arra a kérdésre, hogy 2023-ban további sorozások lesznek-e a hadseregbe. A mozgósított 300 000 ember közül eddig mintegy 150 000 került bevetésre, de csak 77 000 került közvetlenül a harcvonalakba. A többiek jelenleg más feladatokat látnak el.– A behívottak fele tartalékos állományú, akkor miért beszélne bárki további behívásról? – fejezte be Putyin.
Borrell afrikai megjegyzésére válaszolva Josep Borrell EU-külpolitikai főképviselőjének állítására, miszerint sok afrikai talán nem tudja, hol van Donbász, vagy ki lehet Putyin, az orosz elnök azt mondta, hogy az afrikai kontinens államai nagyon is jól tudják, kik segítették felszabadulásukat az európai gyarmatosítás alól.Putyin szerint az EU politikusainak „ fel kellene hagyniuk az afrikai népek iránti szeretetükről szóló beszédekkel, és segíteniük kellene végre ezeket az országokat” . „Ha azok az emberek, mint Borrell, tudnák hol van Afrika, és milyen állapotban vannak az afrikai népek, nem avatkoznának bele az afrikai kontinens orosz élelmiszer- és műtrágyaellátásába, amelytől végső soron az afrikai országok élelmiszer-ellátása és fejlődése függ, amivel milliókat mentenének meg Afrikában az éhezéstől.”
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Hirdetés
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
