Ukrajna tovább korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait
Miközben háború dúl Ukrajnában, Kijev számára létfontosságúvá vált az ország mielőbbi EU-csatlakozása.
Az új ukrán kisebbségi törvény elfogadásával Ukrajna azonban tovább korlátozza a kisebbségi jogokat, amivel nem csupán a nemzetközi jogi kötelezettségeit sérti meg, de a saját morális pozícióját és uniós csatlakozását is veszélyezteti írja terjedelmes cikkében a ludovika.hu.
A kisebbségek tiszteletét és védelmét is megkövetelő uniós csatlakozási kritériumoknak való megfelelés érdekében az ukrán parlament 2022. december 13-án új törvényt fogadott el a nemzet kisebbségekről. Az új törvény tartalmát tekintve azonban éppen ellentétes hatást kíván elérni, hiszen megerősíti a korábbi jogfosztásokat, és tovább szűkíti a kisebbségi jogokat Ukrajnában.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoring bizottsága magyar–román közös kezdeményezés eredményeképpen 2023 januárjában felkérte a Velencei Bizottságot az ukrán kisebbségi törvény nemzetközi kötelezettségekkel való összhangjának vizsgálatára. A Velencei Bizottság a június 9-10-i plenáris ülésén fogadhatja el a jogszabállyal kapcsolatos véleményét.
Ez nem az első alkalom, hogy a Velencei Bizottság vizsgálatnak veti alá az ukrán jogszabályokat a nemzeti kisebbségek jogainak lehetséges megsértése miatt. A Krím-félsziget Oroszország általi 2014-es megszállása után Ukrajna radikálisan megváltoztatta kisebbségpolitikáját. 2017-ben az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvény módosítását, amely súlyosan korlátozta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Két évvel később az államnyelvtörvény módosítása szó szerint megtiltotta a kisebbségi nyelvek használatát a közélet szinte valamennyi területén. A Velencei Bizottság mindkét esetben (902/2017. és 960/2019. számú vélemények) megállapította, hogy az ukrán jogszabályok nem teremtettek megfelelő egyensúlyt az ukrán nyelv megerősítésének legitim célja és a kisebbségek nyelvi jogainak megfelelő védelme között.
Bár e rendelkezések a Kelet-Ukrajna orosz ajkú lakossága ellen irányultak, minden más nemzetiségi csoportot – például bolgárokat, lengyeleket, románokat és magyarokat – is érintettek. Több nemzetközi szervezet, köztük az Európa Tanács, az Európai Unió és a NATO aggodalmát fejezte ki az új jogszabályokkal kapcsolatban, és felszólította Ukrajnát, hogy tartsa tiszteletben polgárainak alapvető jogait.
Az ukrán parlament által tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvénnyel kapcsolatos aggályok most is ugyanazok, mint korábban; míg az ukrán mint államnyelv megerősítése legitim célkitűzés, a nemzeti kisebbségeket korábban megillető jogok elvétele és a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi normák teljes figyelmen kívül hagyása nem lehet a nemzetépítés elfogadható módja.
Az új jogszabályt Magyarország mellett Románia is élesen kritizálta. A román külügy röviddel a törvény elfogadása után felemelte szavát a jogfosztásokkal szemben, majd a román államfő is aggodalmát fejezte ki az új törvény miatt.
Az új törvénnyel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejtették, hogy a jogszabály nem áll összhangban Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel. A nyilatkozat szerint „a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl.”
Az új törvény nem garantálja a nemzetiségi szimbólumok használatát, amely a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítása után különösen jelentős, gyakorlatban is értelmezhető visszalépés a kisebbségi jogok területén. A törvény továbbá „a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket (azok közösségeit, szervezeteit) bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.”
A legkézenfekvőbb jogi megoldás Ukrajna számára az lenne, ha visszaállítanák az EU hivatalos nyelvét beszélő nemzetiségeket (így a bolgárokat, lengyeleket, románokat és magyarokat) korábban megillető valamennyi jogot. Ez a megoldás nem tűnik kivitelezhetetlennek, hiszen Ukrajna e nyelveket beszélő polgárok vonatkozásában korábban már kitolta a 2017. évi és 2019. évi törvénymódosítások időbeli hatályának kezdetét 2023 szeptemberére.
Tekintettel arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásához valamennyi uniós tagállam beleegyezésére szükség lesz, Kijev számára is ez lenne a legkézenfekvőbb, és a közös európai megközelítés szempontjából is legjobb megoldás. Bár az ukrán vezetés választhatná azt az utat is, hogy bilaterális alapon állapodik meg az érintett uniós tagállamokkal az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségeiket megillető jogokról, ez jelentős aggályokat vethet fel. Az ukrajnai nemzetiségeket érintő kérdések elvi jelentőségűek, ráadásul több uniós tagállamot is hasonlóképpen érintenek, ennek okán pedig közös európai megoldást igényelnek.
