Így kergeti magát világháborúba a Nyugat
Több mint két éve tart az orosz–ukrán háború, amelynek során az Európai Unió kezdetben nem támogatta a fegyverszállításokat, ám fokozatosan mégis a háború oldalára állt. Európa és az Egyesült Államok fokozatosan jutott el onnan, hogy felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyja abba a háborút és vonuljon ki Ukrajnából, egészen odáig, hogy egyre több pénzt és fegyvert adjon az ukránoknak, végül nemsokára katonák is érkezhetnek a frontra, ha teljesül Emmanuel Macron vágya.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én elrendelte, hogy az orosz csapatok vonuljanak be Ukrajnába és Oroszország hivatalosan is elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét. Ezzel elkezdődött az orosz–ukrán háború. Február 23-án az Európai Unió egy szankciós csomagot fogadott el a két nappal korábbi események után.
A csomagban célzott intézkedések voltak az orosz állami duma 351 tagjával és 27 másik személlyel szemben. Korlátozták például Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférését is. Másnap pedig további szankciókról állapodtak meg.
Emellett február 24-én az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülését megelőzően az uniós vezetők együttes nyilatkozatot adtak ki. A lehető leghatározottabban elítélték az Oroszország által Ukrajnával szemben végrehajtott példa nélküli katonai agressziót, és kijelentették, hogy Oroszország ezekkel a provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai lépésekkel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, valamint aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást.
A vezetők felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai műveleteket, feltétel nélkül vonjon vissza minden fegyveres erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Elítélték továbbá Fehéroroszország részvételét az Ukrajna elleni agresszióban, és felszólították, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Februárban történt az is, hogy a tagállamok védelmi miniszterei úgy döntöttek, fokozzák az Ukrajnának adandó támogatást.
Márciusba léptünk, amikor az EU úgy döntött, hogy további 500 millió eurónyi támogatást hagy jóvá az ukrán fegyveres erők számára. Azóta egy sor olyan döntést hoztak Brüsszelben, amelyek eredményeképp összességében már 84,7 milliárd euróra, átszámítva nagyjából 32 ezer milliárd forintra dagadt a támogatások összege – a most elfogadott 50 milliárd eurós támogatáson kívül.
Kezdetben a brüsszeliták is azon az állásponton voltak, mint ma Magyarország, miszerint a fegyverek és katonai eszközök Ukrajnába szállítsa csak tovább fokozná a feszültséget, mellesleg az Európai Unió is belesodorná magát a háborúba. A hónapok alatt azonban – vélhetően amerikai nyomásra – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és holdudvara fokozatosan elkezdték azt a retorikát csepegtetni, miszerint az még nem okozhat gondot, ha katonai eszközöket, például sisakokat küldenek Ukrajnába. Ezután következtek az egyéb katonai felszerelések, majd a folyamat végén már lőfegyverek, lőszerek és rakéták küldését szorgalmazták. Ma már egyes vezetők nyíltan arról beszélnek, hogy közösen kell megnyerni a háborút Oroszország ellen.
Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az uniós döntéshozók megnyilvánulásai is azt mutatják, hogy Brüsszel egyre inkább háborúpárti. Frans Timmermans, az Európai Bizottság 2023 őszéig hivatalban volt ügyvezető alelnöke a háború kitörését követően úgy nyilatkozott, hogy határozottan fel kell lépni Oroszországgal szemben, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek fájdalmat okoznak az orosz félnek, még akkor is, ha azok az Európai Uniónak is ártanak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is mindvégig következetesen kiállt a szankciók mellett, és már 2022 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a szankciókból nem engednek, katonai támogatásokat helyeznek kilátásba és hosszú távra terveznek, még akkor is, ha ez az Európai Unió gazdaságának is fájni fog.
Egy másik uniós vezető tisztségviselő, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a szankciók önmagukban nem érnek semmit, ezért a gazdasági és katonai támogatáson kívül uniós katonai kiképző misszió telepítésén is dolgoznak. Hasonló állásponton volt Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő is:
Fegyverek, kiképzés, szankciók, energia, Európának mindent meg kell tennie, hogy támogassa őket… megvívni a mi harcunkat és az övékét is!
Verhofstadt álláspontját kritika nélkül képviselte a magyar baloldal is, különösen a vele régóta szövetséges Momentum.
Napjainkban már nem elégszik meg Brüsszel és Emmanuel Macron francia elnök sem azzal, hogy pénzt, fegyvereket küldenek Ukrajnába és (hatástalan) szankciókat vetnek ki Oroszországra, öngyilkosságba kergetve ezzel Európát. A francia elnök annyira bele akar folyni a háborúba, hogy képes lenne kirobbantani a harmadik világháborút is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Macron többször elmondta az utóbbi hetekben, hogy mindent meg kell tenni Oroszország veresége érdekében, még attól sem zárkózik el, hogy nyugati katonák lépjenek be a háborúba.
Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal vívott háborúban – jelentette be pénteken Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel.
Franciaország, Németország és Lengyelország egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni– jelentette ki a weimari háromszög csúcstalálkozója után tartott közös sajtótájékoztatón Emmanuel Macron.
Forrás: magyar nemzet
