Joe Biden kiszivárgott üzenete: Ideje, hogy Trump legyen a céltábla közepén
A Donald Trump elleni merénylet hátterében egyértelműen politikai indíték áll, különösen az ő békepárti álláspontja – mondta az Origónak adott interjúban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Donald Trump elleni merénylettel kapcsolatban. A Századvég tudományos igazgatója szerint ez a támadás egyértelműen mutatja, hogy a békepárti politikusokat nemcsak verbálisan támadják, hanem fizikai erőszakkal is próbálják elhallgattatni.
A szakértő szerint a Robert Fico elleni merénylet után a Trump elleni támadás további jele annak, hogy egyre eldurvultabbá vált a balliberális uszítás.
Sokkoló merénylet történt a volt amerikai elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen szombaton. Ön szerint szerepet játszhatott a Donald Trump elleni merénylet elkövetésében, hogy békepárti, és azt mondta, mielőbb véget vetne az ukrajnai háborúnak?
A Donald Trump elleni merénylet hátterében egyértelműen politikai indíték áll, különösen az ő békepárti álláspontja. Az eset, amely egy potenciális demokrata elnökjelöltként emlegetett kormányzó által vezetett államban, Pennsylvaniában, egy kampányrendezvényen történt, nemcsak az amerikai politikai életet rázta meg, hanem világszerte felhívta a figyelmet arra, hogy milyen eszközökkel próbálják elhallgattatni a békepárti politikusokat. Trump, aki korábban azt ígérte, hogy ha újra megválasztják, 24 óra alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak, folyamatosan szembesült a háborúpárti erők ellenállásával.
Ez az ígéret és a béketeremtés iránti elkötelezettsége olyan politikai ellenállást generált, amely végül fizikai támadásban csúcsosodott ki.
A volt elnököt a fülén érte a lövés, de szerencsére túlélte a támadást. Ez a támadás egyértelműen mutatja, hogy a békepárti politikusokat nemcsak verbálisan támadják, hanem fizikai erőszakkal is próbálják elhallgattatni.
Fotó: MTI/AP/Gene J. Puskar
Ezzel világossá vált, hogy a béke melletti kiállás ma már nemcsak politikai, hanem személyes kockázatot is jelent.
A Trump elleni merénylet nem egy elszigetelt eset. Hasonló támadás érte korábban Robert Fico szlovák miniszterelnököt is, aki szintén a békepárti politikát képviselte. Az ilyen események arra figyelmeztetnek, hogy
a békepárti álláspontot képviselő politikusoknak folyamatosan szembe kell nézniük a háborúpárti erők brutalitásával és erőszakos eszközeivel.
Fotó: AFP or licensors
Összességében tehát világos, hogy Trump békepárti álláspontja miatt vált támadás célpontjává. Az ilyen merényletek célja, hogy elhallgattassák a béke hangját, és előtérbe helyezzék a háborúpárti politikát. Trump esete is azt bizonyítja, hogy a békéért folytatott harc nemcsak politikai, hanem személyes bátorságot is igényel.
Mennyiben játszhatott szerepet a merényletben az, hogy a baloldal folyamatosan hergel a békepárti politikusok ellen, így Trump ellen, főleg most, hogy ismét elindul az elnöki posztért?
A baloldal által alkalmazott politikai kommunikáció veszélyes következményekkel járhat. Ahogy JD Vance ohiói szenátor írta az X-en: „A mai nap nem csak egy elszigetelt incidens. A Biden-kampány centruma, hogy Donald Trump elnök tekintélyelvű fasiszta, akit minden áron meg kell állítani. Ez a retorika közvetlenül vezetett a Trump elnök elleni merénylethez.” Steve Scalise, a louisianai kongresszusi képviselő is hasonlóan nyilatkozott: „A demokrata vezetők hetek óta szítják azt a nevetséges hisztériát, hogy Donald Trump újraválasztása a demokrácia végét jelenti Amerikában. Nyilvánvalóan láttuk, hogy szélsőbaloldali őrültek erőszakos retorikát folytattak a múltban. Ennek a lázító retorikának véget kell vetni.”
Maga Joe Biden elnök néhány napja egy adománygyűjtő konferenciahíváson azt mondta: „ideje, hogy a céltábla közepére helyezzük Trumpot” („It’s time to put Trump in a bullseye”).
Fotó: REBECCA DROKE / AFP
Miért veszélyes ez a retorika?
A véleménynyilvánítás szabadsága, mint első generációs alapjog, nem korlátozhatatlan. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikk 2. bekezdése szintén hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása a törvény által előírt korlátozásoknak vethető alá, amelyek szükségesek egy demokratikus társadalomban mások jogainak és jó hírnevének védelme érdekében. A véleménynyilvánítás jogos és fontos része a szólásszabadságnak, míg a gyűlöletbeszéd sértő, uszító és általában célja mások megalázása vagy kirekesztése. A véleménynyilvánítás az egyéni vagy csoportos nézetek, vélemények kifejezésének szabadsága, ami lehet politikai, társadalmi vagy személyes természetű. Fontos, hogy a véleménynyilvánítás keretei között maradva, tiszteletben tartva mások jogait, együtt lehet élni különböző nézetekkel és véleményekkel. Ellentétben a gyűlöletbeszéddel, amely sértő vagy uszító nyilatkozatokat tartalmaz, és célja mások megalázása, zaklatása vagy erőszakkal való fenyegetése. A gyűlöletbeszéd nem csupán sértő, hanem akár jogi következményekkel is járhat, mivel veszélyeztetheti a társadalmi béke és az egyének biztonságát. A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog, amely nélkülözhetetlen a demokratikus társadalmak működéséhez. Ugyanakkor e jog gyakorlásának vannak korlátai, amelyek célja az emberi méltóság és az élet védelme.
A jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak közös felelőssége, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a szólásszabadság biztosítása és a gyűlöletkeltés megakadályozása között, így védve a demokratikus értékeket és a társadalmi békét.
A fentiek alapján látható, hogy a politikai retorika intenzitása és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti határvonal gyakran elmosódik. A baloldal folyamatos hergelése és gyűlöletkeltése komoly szerepet játszott a Trump elleni gyűlölet tettlegességig való fajulásához. Ahogy a mostani eset és a Robert Fico elleni merénylet is mutatja, a szélsőséges retorika veszélyes következményekkel járhat. A véleménynyilvánítás szabadsága nem szabad, hogy gyűlöletkeltésre vagy erőszakra ösztönözzön, és mindig tiszteletben kell tartania mások jogait és méltóságát a társadalmi béke és stabilitás érdekében.
Hogyan értékelhető a baloldal reakciója a Trump elleni támadásra, különösen Barack Obama, és Joe Biden nyilatkozata?
Joe Biden elnök kritikusai szerint jelentős késedelemmel ugyan, de elítélte a Donald Trump elleni merényletet, és felszólított minden amerikait, hogy ítélje el az ilyen „beteg” erőszakot. A támadás után kiadott nyilatkozatában Biden azt is deklarálta, hogy „Amerikában ennek nincs helye”, és hogy nemzeti egységben kell elítélniük az ilyen cselekedeteket. Bill Clinton és Barack Obama korábbi demokrata elnökök is hasonlóan nyilatkoztak, kijelentve, hogy az erőszaknak nincs helye a politikában, és jókívánságaikat fejezték ki Trump felé, ugyanakkor nem győztek a liberálisok hangsúlyozni, hogy a “volt elnök jól van”, amely némileg ízléstelennek mondható.
Fontos hangsúlyozni, hogy alig néhány hete egy adománygyűjtő rendezvényen, amelyen Joe Biden is felszólalt, a hivatalban lévő elnök Trump esetleges hatalomra kerülése kapcsán végig riogatta saját híveit, és hosszan részletezte azon szörnyűségeket, amelyek az amerikai népre várnak, ha ismét Trump lesz az elnök: „Amit Donald Trump tett annak idején január hatodikán [Trump híveinek egy része 2021 elején megrohamozta a Capitolium épületét, mert nem akarták elfogadni a vélelmezett választási csalásokat], teljességgel elfogadhatatlan, ennek ellenére most is arról beszél, hogy ha nem ő nyer, vérfürdő lesz” – fogalmazott akkor Biden, hozzátéve, hogy mélységesen felháborítónak tartja Trump viselkedését. Biden akkor azt vetítette előre, hogy Trump a megválasztása esetén republikánus beállítottságú bírákkal tömné tele a szövetségi Legfelsőbb Bíróságot, és például az etnikai és szexuális kisebbségek jogait tekintve is visszalépés következne be. Barack Obama pedig, aki ugyancsak részt vett az eseményen, akkor azt mondta: igazán sajnálatos azt látni, az amerikaiak közül most rengetegen elfogadják azt, ami korábban egyértelműen kizáró oknak számított volna egy elnökjelölt esetében. Ezzel Obama arra utalt, hogy nemrég egy büntetőperében mind a 34, ellene felhozott vádpontban bűnösnek mondta ki a bíróság Donald Trumpot, Obama ezzel is uszított Trump ellen, és hergelte a korábbi elnökkel nem szimpatizáló amerikaiakat.
Fotó: Jeff Swensen/Getty Images
A Robert Fico elleni merénylet után ez a támadás mit jelez a politikai viszonyokról? Ez a helyzet/fenyegetettség fokozódhat?
Mark Levin amerikai jogász, író, hírelemző a fokozódó politikai erőszak, a lövöldözések kapcsán már 2022-ben világosan fogalmazott: szerinte a tiszteletlenséget és a családok, valamint a hit elleni támadásokat szemlélteti ez, „a kultúrát sok tekintetben felemésztették”, fogalmazott. Ezért szerinte: „ünnepelnünk kell az amerikanizmust… Ünnepelnünk kell azokat a zsidó-keresztény fundamentumokat, amelyek ennek a nemzetnek az alapításához járultak hozzá”. Mark Levin gondolataiból világosan következik, hogy
a mostani társadalmi gyűlölet felszításában a hagyományosan értékeket és társadalmi rendet is megkérdőjelező radikális, anarchista baloldal, illetve a liberális demokraták részéről érkező folyamatos provokációk, a Trump elnöksége idején teret nyerő woke-izmus, a férfiak hagyományos társadalmi tekintélyét részben érintő metoo-mozgalom, a mind szélsőségesebbé váló Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak az alkotmányos jogrend és az amerikai nemzeti érzület elleni támadásai is szerepet játszottak.
A politikai erőszak alkalmazása általában egy forradalmi cél megvalósítását szolgálja, a társadalmi viszályok fokozódása idején egyenesen a status quo megkérdőjelezésére szolgál. A Trump és Fico elleni merényletek is jelzik, hogy
Amerika és Európa ma a gyűlöletbeszéd felfutásával néz szembe, amely magában foglalja a faji gyűlöletet, az idegengyűlöletet, a keresztényellenességet, az antiszemitizmust vagy a tradíciók elleni intolerancián alapuló gyűlölet egyéb formáit, beleértve az agresszív, radikális progresszív ideológiák által kifejezett intoleranciát, amely mindezt szítja, és igazolni is igyekszik.
A politikai színtér sem kivétel ez alól az aggasztó tendencia alól, így a radikalizmus, a gyűlöletbeszéd és a progresszív részről érkező intolerancia a politikai diskurzus szerves részévé váltak. A politikusoknak, így a mainstream elitnek politikai kötelezettsége és emellett erkölcsi felelőssége is van abban, hogy tartózkodjanak a gyűlöletbeszédtől és a megbélyegző nyelvhasználattól, és azonnal, egyértelműen elítéljék annak mások általi használatát, mivel a hallgatás jóváhagyásként is értelmezhető. Amerika a szólásszabadság hazája, amely a közélet alapvető jellemzője, és a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelme, amelyet élveznek, szintén megerősíti a konkrét esetben (Trump kapcsán) a demokrata párti, liberális politikusok felelősségét ezen a területen. Ma már azt is látjuk, hogy a baloldali, progresszív nyilvánosságban magas szinten űzik a lejáratást és a gyűlöletkampányokat, azt, hogy gyakran elmosódik a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletbeszéd között.
