Kiszivárgott: közel a pusztító háború lezárása
Az Axios értesülései alapján a Fehér Ház úgy látja, az Egyesült Államok és Irán közel áll egy rövid, egyoldalas egyetértési nyilatkozat elfogadásához. A dokumentum véget vetne az iráni háborúnak, illetve keretet biztosítana a részletes nukleáris tárgyalásoknak. Bár végleges megállapodás egyelőre nem született, az Axios szerint a felek a fegyveres konfliktus kezdete óta nem voltak ilyen közel a megegyezéshez, mint most.
A 14 pontos egyetértési memorandumról Donald Trump elnöki megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner egyeztetnek az iráni tisztviselőkkel részben közvetlenül, részben közvetítőkön keresztül. Az Axios információi alapján az Egyesült Államok több kulcskérdésben is 48 órán belül várja Irán válaszát.
A szándéknyilatkozat jelenlegi formájában kinyilvánítaná a közel-keleti háború végét, emellett elindítana egy 30 napos tárgyalási időszakot a Hormuzi-szoros megnyitásáról, Irán nukleáris programjának korlátozásáról, valamint az amerikai szankciók feloldásáról. A jövőbeli tárgyalások helyszíne a pakisztáni Iszlámábád vagy a svájci Genf lehetne.
A tervezet értelmében Irán moratóriumot vállalna az urándúsításra, cserébe az Egyesült Államok fokozatosan enyhítené a szankciókat, és hozzáférhetővé tenné a világszerte befagyasztott, több milliárd dollárnyi iráni vagyont.
A 30 napos tárgyalási időszak alatt mindkét fél feloldaná a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalomra vonatkozó korlátozásokat.
Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, az amerikai erők visszaállíthatnák a tengeri blokádot, vagy folytathatnák a katonai műveleteket.
A dúsítási moratórium időtartamáról jelenleg is intenzív egyeztetések folynak. Az Axios három forrása szerint legalább 12 éves, míg egy másik forrás szerint várhatóan 15 éves időtartamban állapodhatnak meg. Irán korábban 5 évet javasolt, míg Washington 20 évet követelt. Az Egyesült Államok azt is szeretné elérni, hogy bármilyen iráni szabályszegés automatikusan meghosszabbítsa a moratóriumot. Irán a tilalom lejárta után alacsony, legfeljebb 3,67 százalékos szintig folytathatná a dúsítást.
A tervek szerint Irán az egyezményben vállalná, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, és nem folytat nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos tevékenységet. Teherán kötelezettséget vállalna arra is, hogy nem üzemeltet föld alatti nukleáris létesítményeket, valamint elfogadna egy megerősített ellenőrzési rendszert, amely magában foglalná az ENSZ-ellenőrök váratlan, előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatait.
Két forrás szerint Irán hajlandó lenne a magasan dúsított uránt elvinni az országból, amit Teherán eddig határozottan elutasított.
A lap egyik forrása megemlítette, hogy a sugárzó anyag Egyesült Államokba történő szállítása is felmerült opcióként.
Az Axios értesülései szerint a Fehér Ház ugyanakkor úgy látja, hogy az iráni vezetés megosztott,
így a különböző frakciók közötti konszenzus megteremtése rendkívül nehéz lesz. Egyes amerikai tisztviselők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy akár csak egy előzetes megállapodás is létrejöhet. Marco Rubio külügyminiszter kedden hangsúlyozta, hogy a formálódó egyezség „rendkívül összetett és technikai jellegű”, ezzel párhuzamosan Irán egyes vezetőit „elmeháborodottnak” nevezte, kétségbe vonva a tárgyalókészségüket.
Forrás: portfolio
