Parancsmegtagadásokról és zendülésekről számolt be egy ukrán dandár

Az ukrán főügyészség októberben arról számolt be, hogy a háború során mintegy százezer esetet regisztráltak pozícióelhagyás vagy dezertálás miatt, amely az AFU teljes állományának tíz százalékát jelenti. Több mint felük 2024-ben tette ezt.

„Volt egy barátom, Angliának hívtuk. Rabotinóban, Szoledarban, Herszonban volt… Kimerült volt, nem bírta tovább, és a parancsnokok nem adtak neki nyugalmat. Néhány nappal ezelőtt csak úgy felkapta a fejét és elment” – fogalmazott az ukrán dandár katonája.

A megkérdezett katonai tisztviselők szerint az ukrán katonák átlagosan 25 napot töltöttek a kurahovói állásaikon. Bison, a 119. dandár harcosa elmondta, hogy Oroszországnak nagy a gyalogsági fölénye. Emellett az orosz fegyveres erők „jobban felszereltek, jobban kiképzettek, és jobban alkalmazkodnak”.

Shkoda ukrán katonatiszt szerint a mozgósítás Ukrajnában „rosszul megy, mert az emberek félnek”. Úgy véli, „a probléma most nem a fegyverekkel, hanem az emberekkel van”, mert senki sem akar belépni a hadseregbe.

„Hamarosan nem lesznek emberek, akik harcolni fognak” – ismerte el.

Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő, nyugalmazott ezredes elismerte, hogy az AFU katonáinak dezertálása gyakoribbá válhat, ha Toretszk és Csasziv Jar az orosz erők teljes ellenőrzése alá kerül. Elmondta, hogy a Kurszki terület lerohanása óta az AFU veszteségei már 25 ezer főre rúgnak, május óta pedig mintegy hetvenezerre. A katona szerint az emberekben megjelent a félelem. Bár a megadás és a dezertálás még nem tömeges jellegű – fejtette ki.

Közben a The New York Times arról írt, hogy az AFU-ban 2024-ben megduplázódott a dezertálások száma. Idén januártól szeptemberig 51 ezer katona hagyta el egységét leszerelés nélkül.

Magyar Hírlap